A Tokaji Írótábor története
A Tokaji Írótábor több évtizede a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvénye.
A közel negyvenéves múlttal rendelkező írótáborról az Irodalmi Lexikonban ez olvasható:
„A Tokaji Írótábor 1972 óta Tokajban megrendezett nyári írótalálkozó. Később, mint a magyar írók civiltársadalmi fóruma működik legális keretek között. 1989 előtt a kritikus értelmiségi gondolkodás egyik fontos, a regionális kereteken is túlmutató „intézménye” volt. Tanácskozásain az irodalom, a közélet és a politika legfontosabb kérdéseit vitatták meg. Ellenzékisége miatt 1987-ben elmaradt a rendezvény. Az írótábor 1990-től egyesületként működik.” Időszaki székhelye a nagy történelmi múlttal rendelkező és a világörökség részévé vált Tokaj város. A szervezet irányítása, az írótáborok szervezése Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyéről, Miskolcról történik, szerény infrastruktúrával és kevés intézményi háttérrel.
A Tokaji Írótábor keletkezése a felelős irodalmi gondolkodás és a társadalom kölcsönhatása sok évtizedes hiányával, majd ellentétes érvényesülésével magyarázható. 1972-ben, a megye irodalmi folyóiratának (Napjaink) 1o. évében rendezték meg az első írótábort, a Hazafias Népfront szervezésében, a Megyei Tanács anyagi támogatásával. Kezdetben csak az itt élő és a megyéből elszármazott írókat hívták meg. A megnyitóra – a háború előtti író-paraszt találkozók okán – Tiszaladányban, a tanácskozásra – amely akkor 5-6 napos volt – Tokajban került sor. A program az első tíz évben mindig megyelátogatással fejeződött be. Ebben az időszakban az eszmék nem az egyenjogúság jegyében mérték össze igazságaikat, a vita nem a gondolatszabadság jegyében zajlott. Emiatt az írók számára szűk mozgástér maradt. A Tokaji Írótábor első korszakában a hallgatás helyett a szűkítő viszonylagosságot vállalta, de a teljes igazság lehetőségét sem adta fel. A tanácskozások tárgyát a hatalmi célok alapozták meg, de a vita eszmei határait szabadon alakíthatták. Évről évre, fokozatosan tudta a tokaji vita megingatni a politikai célképzeteket, kikezdve azok hitelességét. Nyílt szellemi küzdelem folyt és végül a felelős irodalmi gondolkodás igazsága győzött. Az írótábor a kezdeti bizonytalanság után fokozatosan rátalált saját szerepére és gyökeret eresztett. 1972 és 1980 között a társadalmi rétegek és jelenségek vizsgálatával, az életmód alakításának feltételeivel foglalkozott. A bírálat és a megoldási kísérletek mássága belül maradt a létező rendszeren, de az ütközés mindig kísértett. Összecsapások zajlottak le az aprófalvak elnéptelenedéséről, a családpolitikáról, a munkásság és az ifjúság életkörülményeiről, lehetőségeiről. A megyejárás során szerzett közvetlen tapasztalatokkal a helyi társadalom, például a községi, városi közművelődés vizsgálatától jutottak el az írók a tágasabb összefüggésekig, az itt élők sorskérdéseinek megismerésével, nyílt elemzésével. Tehették, mert ez a megye akkor is egy sűrített kis Magyarország volt. Az írótábor résztvevői megismerték az észak és kelet magyarországi régió irodalmi, művészeti, történelmi örökségét, értékeinek ápolását és azok fejlesztésre számos ajánlást fogalmaztak meg.
A Tokaji Írótábor kezdetének története a szellemi központosítás lazításának és a vidéki önállóság erősítésének folyamatába illeszkedik. Jó pillanatban indult a Tokaji Írótábor, mert még hatott az 1968-as gazdasági reform kiváltotta társadalmi-közéleti várakozás. Az írótábornak célt és tartalmat akkor azok a kérdések adtak, amelyek a hetvenes évek elején a társadalmi és az irodalmi közvéleményt leginkább foglalkoztatták. A keletkezés körülményei persze megszabták az írótábor lehetséges mozgásterét és a szerepét is. Hegyi Imre, Darvas József, Gulyás Mihály és mások kezdeményezését politikailag a Hazafias Népfront támogatta és felügyelte. A korlátozott lehetőség ellenére az írótábor egyre inkább olyan közösségként működött, amely a szellemi felelősséget élesebben és erélyesebben érvényesíthette a hatalommal szemben, mint ahogyan a résztvevők egyenként tehették. Az írók évről-évre tágították a felelősség, a változó akarat, a nyilvánosság határait. Az első 17 év tárgyköreivel a szabadság képzetét idézték fel. Újra fontos lett a titkok feloldása, az igazság keresése, a nemzeti önismeret megszerzése, amellyel Tokaj sok-sok birodalmi hazugságnak és hamisságnak a falán ütött rést. Különösen 1981 után érvényesült ez az erőfeszítés. Ekkor alakult szellemi közösséggé a tokaji írótábor, majd a kicsikart nyilvánosság segítségével ellenzéki stratégiai műhellyé formálódott. Tokaj 1981 és 1989 között főleg az új nemzettudat és a nemzeti felelősség egyik szellemi központjának rangjára emelkedett és számottevő szerepet töltött be a rendszerváltás előkészítésében. Ez a magyarázata, hogy 1987-ben kényszerszünetet kellett tartania. 1988-tól elindult az írótábor önállósodásának a folyamata, amely két évig tartott. 1990-ben a népfront-ernyőt felváltja egy új, országos hatókörű társadalmi szervezet, a folyamatosságot és az egyetemességet vállaló és az írói önkormányzatiságot igénylő Tokaji Írótábor Egyesület és Alapítvány.
1989-ben intézőbizottság alakult az átalakulás előkészítésére. Történelmi idők jártak, korfordulóval és szerepváltozással. A megyei irodalmi lap ellenezte a változást. A Hazafias Népfront viszont hozzájárult a változtatásokhoz. Előbb az alapítvány (1990. április 3.) majd az egyesület is megalakult. Bírósági bejegyzésére 1990. december 17-én kerül sor. 1991. februárjában megalakul a Tokaji Írótábor kuratóriuma. Az alapító tagok közül 6-fő ma is tagja az irányító testületnek. A tokaji fordulat – Zimonyi Zoltán irodalomtörténész irányításával – sikeres volt. Az új alapszabály jelentős változtatásokat tartalmazott illetve eredményezett. Az írótáborok megrendezésének folyamatosságát 1990 után sikerült mind a mai napig fenntartani. Az irányító szervezetbe a legjelentősebb irodalmi szervezetek delegáltak, választottak kurátorokat. Az írótábor nemzetközi jelleget kapott. Megoldódott a Kárpát-medencei magyarság képviselete, amelynek egyik kiemelkedő állomása éppen a 2010. évi írótábor, amikor első alkalommal valamennyi előadó határon túlról érkezik Tokajba.
Az első 17-évben az írótábor szóvivőjének Fekete Gyulát tekinthetjük. 1990 után kuratóriumi elnök volt Cseres Tibor, Pomogáts Béla, Gál Sándor (Kassa), Hubay Miklós, Székelyhidi Ágoston, Vasy Géza, Serfőző Simon. A jelenlegi elnök Mezey Katalin költő, író. Az írótábor szervezését kezdettől Sáray László látja el. 1994-től, mint a kuratórium választott titkára, illetve az egyesület képviselője.
1990 és 2010 között több ezren fordultak meg a Tokaji írótáborban. Évek óta 200-fő feletti az érdeklődés. Vonzereje alapján országos és nemzetközi jelentőségű az írótábor. Nyilvánosságát szolgálja az eddig megjelent 19 kötet évkönyv és újság. Az egyesület más önálló kiadványt, elemzést és képes krónikát is jegyez.
A szervezet önállóságának megtartásával jó együttműködést alakított ki a tokaji, a megyei és az országos szervezetekkel. Az elmúlt ciklusban tartalmi és formai változások történtek az írótábor megrendezésében. A találkozó és a tanácskozás jelleg megtartása mellett számos kiegészítő rendezvény gazdagítja az augusztusi nagyrendezvényt. A pályázati rendszer folyamatos változtatása, a kultúra finanszírozás szűkülő kerete azonban kedvezőtlenül érintette a társadalmi szervezetet, amely vállalkozás hiányában csak pályázattokkal tudja fenntartani működését.
A Tokaji Írótábor Egyesület a vissza-visszatérő nehézségek ellenére már a jubileumi írótábor megrendezésére is gondol. Megújított kuratórium feladata lesz a 40. találkozó előkészítése és lebonyolítása. Kiállítás, fotó-album, honlap működtetés szerepel a tervekben. Az írótábori tanácskozások digitalizált változata válik hozzáférhetővé, kutathatóvá. A forrásanyag négy évtized megye-és ország történetének gazdagításához járulhat hozzá. Ezt megelőzően, az írótábor szervezeti, adminisztratív munkájának korszerűsítésére, fejlesztésére is szükség van, mind Tokajban, mind Miskolcon.
A távlati cél: fenntartani, tovább működtetni, a magyar irodalom égtájainak otthont adó Tokaji Írótábort a térség más művészeti nagyrendezvényeivel összhangban és hatékonyabb együttműködéssel. A tokaji irodalmi út fokozatos kiterjesztésével pedig kapcsolatot teremteni és ápolni Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és Románia határos megyéivel, ezen országok közös kulturális, turisztikai érdekeinek sajátos, civil szolgálatával.
Összeállította:
Sáray László