{"id":4028,"date":"2010-09-01T13:29:41","date_gmt":"2010-09-01T12:29:41","guid":{"rendered":"http:\/\/www.tokajiirotabor.hu\/?p=4028"},"modified":"2016-06-22T13:33:13","modified_gmt":"2016-06-22T12:33:13","slug":"38-tokaji-irotabor-eloadasok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/38-tokaji-irotabor-eloadasok\/","title":{"rendered":"38. Tokaji \u00cdr\u00f3t\u00e1bor El\u0151ad\u00e1sok"},"content":{"rendered":"
\u25cf SALL L\u00c1SZL\u00d3<\/div>\n

\n

SALL L\u00c1SZL\u00d3: A sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar irodalom jelene<\/strong><\/p>\n

\n

Elhangzott: Tokaj, 2010. augusztus 12.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 (\u2026) \u00e9des istenem, (\u2026) mi v\u00e1r r\u00e1nk! Egy \u00faj korszak<\/em>.
\n(Gergely Tam\u00e1s: Torokcsavar, Bookart, 2010)<\/p>\n

Ha r\u00f6viden kellene \u00f6sszefoglalnom, nyugodtan mondhatn\u00e1m: nincs. Ha t\u00edz percem van, akkor azt mondhatom, ugyancsak nyugodt sz\u00edvvel: m\u00e9g lehet.<\/p>\n

A kezdetek<\/strong><\/p>\n

Minden 1833. \u00e1prilis 1-\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt Helsinkiben. Igen, a hat\u00e1ron t\u00falis\u00e1g<\/em> p\u00e1rhuzama hely\u00e9n val\u00f3, hiszen tudjuk j\u00f3l, ez Sv\u00e9dorsz\u00e1g saj\u00e1t Erd\u00e9lye, csak \u0151k \u00e9ppen 110 \u00e9vvel kor\u00e1bban vesztett\u00e9k el. Runeberg (a sv\u00e9dek Aranya) ekkor jelentette meg saj\u00e1t lapj\u00e1ban Kazinczy Ferenc egyik vers\u00e9t.<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

Azt\u00e1n j\u00f6ttek a nagyok, a profik, a magyarok. Leffler B\u00e9la, P\u00e1ndy K\u00e1lm\u00e1n, Lotz J\u00e1nos. M\u00e9g a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt. \u201956 ut\u00e1n pedig Csatl\u00f3s J\u00e1nos (Sv\u00e9d Akad\u00e9mia ford\u00edt\u00f3i d\u00edja, 1976) \u00e9s Thinsz G\u00e9za neve f\u00e9mjelzi a ford\u00edt\u00e1sokat. Jellemz\u0151, hogy a legt\u00f6bben oda-vissza is<\/em>ford\u00edtanak, \u00edgy a magyarorsz\u00e1gi magyar irodalmat is gazdag\u00edtva. Hozz\u00e1juk mindenben m\u00e9rhet\u0151t v\u00e9gzett \u00e9s vitathatatlan \u00e9rdemekkel t\u00e1vozott Mervel Ferenc is (2004-ben), \u00e1m \u0151 m\u00e1r \u00fagy, hogy az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g is, \u00e9s az \u00e1llam is elismerte munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a Pro Cultura Hungarica<\/em> d\u00edjjal.<\/p>\n

\u0150k voltak teh\u00e1t a nagy ford\u00edt\u00f3k \u00e9s irodalomszervez\u0151k.<\/p>\n

A forradalom ut\u00e1n Sv\u00e9dorsz\u00e1gban letelepedett \u00e9rtelmis\u00e9giek egyetlen tart\u00f3s lapja a Magyar Tud\u00f3s\u00edt\u00f3 (k\u00e9s\u0151bb \u00c9szaki Tud\u00f3s\u00edt\u00f3) volt. Erre a lapra el\u0151 kellett fizetni, s amikor az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s 500 el\u0151fizet\u0151 al\u00e1 cs\u00f6kkent, megsz\u00fcntett\u00e9k a lapot. Sajnos, ez a nagyon \u00e9rt\u00e9kes anyag, amely betekint\u00e9st engedne a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyarok t\u00f6bb, mint egy \u00e9vtizedes kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9be, ma is feldolgozatlanul \u00e1ll.<\/p>\n

Sz\u00e1mosan jelentkeztek a magyarok k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l sv\u00e9d nyelv\u0171 \u00edr\u00e1sokkal, k\u00f6nyvekkel vagy sv\u00e9dre ford\u00edtott m\u0171veikkel: K\u00e1d\u00e1r P\u00e9ter, Klein Georg\/Gy\u00f6rgy, M\u00e1rky Ildik\u00f3, Neufeld R\u00f3bert.<\/p>\n

Sajnos id\u0151hi\u00e1ny miatt most nem t\u00e9rhetek ki az \u00f6sszes nagyszer\u0171 ford\u00edt\u00f3ra, akiknek felbecs\u00fclhetetlen munk\u00e1ja n\u00e9lk\u00fcl most kev\u00e9sb\u00e9 volna j\u00f3 magyarnak lenni Sv\u00e9dorsz\u00e1gban.<\/p>\n

\u00dajabb kori pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok<\/strong><\/p>\n

A Tudor Alap\u00edtv\u00e1ny Magyarorsz\u00e1gon 2000-ben j\u00f6tt l\u00e9tre Somlai P\u00e9ter szociol\u00f3gus (alap\u00edt\u00f3) \u00e9s Endreffy Zolt\u00e1n filoz\u00f3fus kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a szeg\u00e9ny \u00e1m tehets\u00e9ges gyerekek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl, ezzel egy id\u0151ben alap\u00edtottam meg a k\u00e9t \u00e9vszak<\/em> m\u0171v\u00e9szeti kiadv\u00e1nyt.<\/p>\n

Ennek el\u0151zm\u00e9nye csak annyi volt, hogy nem volt! Nem volt egy sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar m\u0171v\u00e9szeti\/kultur\u00e1lis kiadv\u00e1ny \u00e9s akkor ama „szolg\u00e1lat-k\u00e9nyszer”-em megtal\u00e1lta t\u00e1rgy\u00e1t, hivat\u00e1s\u00e1t<\/p>\n

A kiadv\u00e1nynak, nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel k\u00e9t c\u00e9lja volt. Egyr\u00e9szt: teret biztos\u00edtani a Sv\u00e9dorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 magyar alkot\u00f3- \u00e9s el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szeknek k\u00f6z\u00f6s megjelen\u00e9sre; teret biztos\u00edtani a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g felmutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s er\u0151s\u00edteni a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1g azonoss\u00e1gtudat\u00e1t. M\u00e1sik c\u00e9lja: er\u0151s\u00edteni a kapcsolatokat a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1g \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi illetve k\u00e1rp\u00e1t-medencei magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Szerintem a kiadv\u00e1ny mindk\u00e9t c\u00e9lj\u00e1t el\u00e9rte \u00e9s teljes\u00edtette.<\/p>\n

\u00d6t \u00e9v alatt (\u00e9vente k\u00e9tszer jelent meg, m\u00e1rcius 15. \u00e9s okt\u00f3ber 23.) t\u00edz sz\u00e1m jelent meg. A cd-rom (kezdetben floppy-lemez, mell\u00e9kelem!) adta saj\u00e1toss\u00e1gokat kihaszn\u00e1lva, volt rajta: zene, el\u0151ad\u00f3-m\u0171v\u00e9szet (film), k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s irodalom.<\/p>\n

Az indul\u00f3 list\u00e1t Makkay Lill\u00e1t\u00f3l, a k\u00f6vets\u00e9g akkori kultur\u00e1lis attas\u00e9j\u00e1t\u00f3l kaptam. A k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 30 c\u00edmet tartalmaz\u00f3 list\u00e1b\u00f3l – mai eml\u00e9keim szerint – mind\u00f6ssze ketten v\u00e1laszoltak pozit\u00edvan: Gergely Tam\u00e1s \u00e9s Mervel Ferenc. \u00c1m k\u00e9s\u0151bb, m\u00e1r a k\u00e9sz term\u00e9k l\u00e1tt\u00e1n, k\u00f6nnyen csatlakoztak m\u00e1sok is. Ennek azt\u00e1n h\u00edre is ment, \u00e9s egyszercsak „virtu\u00e1lis vend\u00e9gei” lett\u00fcnk A hat\u00e1ron t\u00fali magyar irodalom hete Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron \u00e9s Fej\u00e9r megy\u00e9ben 2003. szeptember 23-27. rendezv\u00e9nynek is.<\/p>\n

A m\u00e1sik c\u00e9lt is siker\u00fclt teljes\u00edtenem, ennek tan\u00fabizonys\u00e1ga, hogy a Tudor Alap\u00edtv\u00e1ny honlapj\u00e1n ma is ott szerepel a k\u00e9t \u00e9vszak<\/em>, mint t\u00e1mogat\u00f3.<\/p>\n

\u00c1m az \u00f6t \u00e9v eltelt\u00e9vel be kellett l\u00e1tnom, hogy ennek semmi \u00e9rtelme nincs, az emberek nem voltak vev\u0151k r\u00e1. B\u00e1r az \u201eirodalom\u201d egyik fele m\u00e1r megvolt, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, amely valahogy el is tudta volna tartani a kiadv\u00e1nyt, nem volt.<\/p>\n

\u00c1m abba nem hagytam, az eddigi virtu\u00e1lis egy\u00fcttl\u00e9tet, egy \u00fajabb koncepci\u00f3 keret\u00e9ben, \u00e9l\u0151ben k\u00eds\u00e9reltem megval\u00f3s\u00edtani, ennek eredm\u00e9nye lett a hu.se.t<\/em>, a g\u00f6teborgi magyar h\u00e9t, amelyet 2005-ben, a J\u00f3zsef Attila \u00fcnnepl\u00e9ssel kezdt\u00fck.<\/p>\n

Ennek els\u0151 h\u00e1rom \u00e9v\u00e9ben m\u00e9g f\u0151szerepet kaptak ugyan a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar alkot\u00f3k, f\u0151leg \u00edr\u00f3k, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00e9s r\u00e9szben a zeneszerz\u0151k, zen\u00e9szek is, de, b\u00e1r erre – az \u00e9l\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3ra- nagyobb volt a fogad\u00f3k\u00e9szs\u00e9g a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is, t\u00fal nagy feladat volt, itt nem r\u00e9szletezend\u0151 okok miatt, nem tudtam folytatni, le kellett mondjak folytat\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A magyar h\u00e9t az\u00f3ta hatodik \u00e9v\u00e9ben j\u00e1r, a helyi m\u0171v\u00e9szek azonban hi\u00e1nyzanak a seregszeml\u00e9r\u0151l. Az idei \u00e9v programja megtal\u00e1lhat\u00f3 az interneten: www.magyarhet.se<\/a><\/p>\n

M\u00e1sok is tettek k\u00f6zben k\u00eds\u00e9rleteket a sv\u00e9dorsz\u00e1gi \u00edr\u00f3t\u00e1rsadalom<\/strong>\u00f6sszefog\u00e1s\u00e1ra, l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

2002. febru\u00e1r 16-\u00e1n Stockholmban a Sv\u00e9dorsz\u00e1gi Magyarok Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9ge (SMOSZ) \u00e9s a Nagyk\u00f6vets\u00e9g k\u00f6z\u00f6s szervez\u00e9s\u00e9ben t\u00f6bbnyire Stockholmban \u00e9l\u0151 magyar \u00edrok tal\u00e1lkoztak az ottani Magyar H\u00e1zban. A c\u00e9l valamilyen k\u00f6z\u00f6s kiadv\u00e1ny l\u00e9trehoz\u00e1sa lett volna. Azt\u00e1n 2003. \u00e1prilis 12-\u00e9n ugyancsak a Magyar H\u00e1zban megtartott\u00e1k az \u201e\u00c9szaki Tollforgat\u00f3k” m\u00e1sodik tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1t. Ezen m\u00e1r sokkal kevesebben voltak jelen.
\n\u00c1m ennek a m\u00e1sodik tal\u00e1lkoz\u00f3nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt 2003 december\u00e9ben a H\u00edrad\u00f3<\/em>nak (a SMOSZ negyed\u00e9venk\u00e9nt megjelen\u0151 lapja) megjelent a K\u00f6z\u00e9rzet\u00fcnk \u00e9vszakai<\/em> irodalmi mell\u00e9klete, \u00dajv\u00e1ri T\u00fcnde szerkeszt\u00e9s\u00e9ben, a Veress T. Magdolna \u00e1ltal \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt anyagb\u00f3l. A szerz\u0151k nagyj\u00e1b\u00f3l azok voltak, akik r\u00e9szt vettek az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3n: Gergely Tam\u00e1s, Lipcsey Em\u0151ke, Neufeld R\u00f3bert, Sall L\u00e1szl\u00f3, Sulyok Vince, Szab\u00f3 Zolt\u00e1n, Szente Imre, Tar K\u00e1roly, Telegdi Magda, T\u00f6lgyessy B. Zolt\u00e1n, \u00dajv\u00e1ri T\u00fcnde, Veress Zolt\u00e1n.<\/p>\n

Tar K\u00e1roly m\u00e9g az els\u0151 \u00f6sszej\u00f6vetelkor javasolta, hogy: \u201ea Sv\u00e9dorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 sz\u00e1mos magyar \u00edr\u00f3 alak\u00edtson csoportot a Sv\u00e9d \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gben, \u00e9s hozzon l\u00e9tre Magyar \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi Fi\u00f3kot”. Egyik \u00f6tlete sem val\u00f3sult meg.<\/p>\n

Ugyancsak 2002-ben indult Tar K\u00e1roly szerkeszt\u00e9s\u00e9ben az \u00c1ghegy<\/em>, a skandin\u00e1viai magyar irodalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti lapfolyam. Az az\u00f3ta eltelt majd egy \u00e9vtized alatt, 30 sz\u00e1ma jelent meg az interneten, n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6tet form\u00e1j\u00e1ban is. Indul\u00e1sakor Tar \u201eeg\u00e9sz Skandin\u00e1vi\u00e1ban 100\u201d m\u00e1shol pedig n\u00e9gysz\u00e1z (!!!) alkot\u00f3t eml\u00edt \u00e9s 250 munkat\u00e1rsat tart sz\u00e1mon. Az \u00c1ghegy Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban 2007-2010 k\u00f6z\u00f6tt 10 k\u00f6tet jelent meg.<\/p>\n

1990-ben Veress Zolt\u00e1n l\u00e9trehozta az Erd\u00e9lyi K\u00f6nyv Egyletet, kezdetekt\u0151l \u201eaz otthon \u00e9l\u0151 erd\u00e9lyi magyar \u00edr\u00f3k \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az erd\u00e9lyi magyar irodalom t\u00e1mogat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1val\u201d. C\u00e9ljukat sikerrel teljes\u00edtett\u00e9k, s eddig minden \u00e9vben megjelentettek egy-egy k\u00f6tetet, kezdetben \u201eErd\u00e9ly k\u00f6vei\u201d majd az ezredfordul\u00f3t\u00f3l \u201eHat\u00e1rtalan haz\u00e1ban\u201d sorozatc\u00edmmel. A megjelent k\u00f6tetekben csak elv\u00e9tve voltak jelen sv\u00e9dorsz\u00e1gi \u00edr\u00f3k.<\/p>\n

F\u00e9nypontok<\/strong><\/p>\n

Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedben azonban megjelentek m\u00e1r olyan alkot\u00e1sok, amelyekben a szerz\u0151k sv\u00e9dorsz\u00e1gis\u00e1ga<\/em> a m\u0171vekben t\u00e9mak\u00e9nt jelenik meg.<\/p>\n

Guly\u00e1s Mikl\u00f3s<\/em>, az egykori stockholmi k\u00f6nyvt\u00e1ros, csod\u00e1latos essz\u00e9utaz\u00e1sokat \u00edrt meg, amelyekben otthonosan j\u00e1rta be \u00e9s h\u00edvta k\u00e9pzeletbeli tal\u00e1lk\u00e1ra p\u00e9ld\u00e1ul a reformkor magyar \u00e9s sv\u00e9d nagyjait. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy k\u00e9t k\u00f6nyv\u00e9t egy hat\u00e1ron t\u00fali<\/em> kiad\u00f3, a Mentor (1998, 2003) jelentette meg\u2026 M\u00e1sik kett\u0151t pedig a Noran adta ki.<\/p>\n

Veress M\u00e1ria<\/em>\u00dczenet egy \u00fasz\u00f3 j\u00e9ghegyr\u0151l (2007) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben tudatosan k\u00f6veti \u00e9s illusztr\u00e1lja az idegenbe illetve az \u00faj haz\u00e1ba val\u00f3 \u00e9rkez\u00e9s, beilleszked\u00e9s \u00f6sszes l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1t, s mindezt a komplexit\u00e1st annak ellen\u00e9re tudja k\u00f6z\u00f6lni, hogy a t\u00f6rt\u00e9netekbe kev\u00e9s szerepl\u0151t von be, \u00e1m azok (pld a mes\u00e9l\u0151 \u00e9n) v\u00e1ltoz\u00e1sai ann\u00e1l szembet\u0171n\u0151bbek. Az \u0151 k\u00f6nyv\u00e9t is egy hat\u00e1ron t\u00fali<\/em> kiad\u00f3 adta ki, a Pallasz\u2026<\/p>\n

Lipcsey Em\u0151ke<\/em>\u00d6rd\u00f6ghinta (2009) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e9dorsz\u00e1g egyenl\u0151 s\u00fallyal van jelen. Illetve, a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s sv\u00e9dorsz\u00e1gi esem\u00e9nyek, szerepl\u0151k, helysz\u00ednek egyenl\u0151 s\u00fallyal vannak jelen.
\nMint l\u00e1that\u00f3, a sv\u00e9dorsz\u00e1gi hat\u00e1ron t\u00faliak jobb\u00e1ra<\/em> a hat\u00e1ron t\u00fal kaptak k\u00f6zl\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get, jellemz\u0151 m\u00f3don Mervel Ferencet is t\u00f6bbsz\u00f6r is k\u00f6z\u00f6lte p\u00e9ld\u00e1ul a Kalligram (Pozsony) \u00e9s a Mentor (Marosv\u00e1s\u00e1rhely).<\/p>\n

Szeles Judit<\/em>v\u00e1llalkoz\u00e1sa a legut\u00f3bbi: Sz\u00e9l R\u00f3za blogreg\u00e9nye<\/em>. El\u00e9rhet\u0151 a www.panno.se oldalon.
\nGergely Tam\u00e1s<\/em>nak, id\u00e9n Cs\u00edkszered\u00e1n jelent meg a mott\u00f3ban id\u00e9zett k\u00f6nyve.
\nAz Ellenpontok<\/em> egyik volt szerkeszt\u0151je, T\u00f3th K\u00e1roly Antal<\/em> is rendszeresen k\u00f6z\u00f6l a magyar sajt\u00f3ban, k\u00e9t k\u00f6nyve jelent meg.
\nIdesoroland\u00f3, b\u00e1r sv\u00e9d\u00fcl \u00edr, Tamas, Gellert<\/em>, akinek A l\u00e9zeres gyilkos<\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve Magyarorsz\u00e1gon is sikert aratott.<\/p>\n

Szint\u00e9n nem magyarul \u00edrt\u00e1k, de mindenk\u00e9ppen megeml\u00edtend\u0151k az elm\u00falt \u00e9vtizedben a sv\u00e9dorsz\u00e1gi egyetemeken magyarok \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett szakdolgozatok. A tucatnyib\u00f3l kiemelend\u0151 Lajos Attila Raoul Wallenbergr\u0151l (2004, V\u00e4xj\u00f6) \u00e9s Gy\u00f6rgy-Ullholm Kamilla a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar gyermekek k\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l (2010, Stockholm) \u00edrt munk\u00e1ja.
\nUtols\u00f3k\u00e9nt eml\u00edtem, de fontoss\u00e1gukn\u00e1l fogva elb\u00edrj\u00e1k ezt a helyet is. 2009-ben alakult meg a Felis (ejtsd: f\u00e9lisz) Kiad\u00f3. Larsson M\u00e1ria<\/em> a csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1s l\u00e9trehoz\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy magyar gyermekirodalmat jelentessen meg sv\u00e9d\u00fcl. Paulovkin Bogl\u00e1rka<\/em> R\u00f3ka \u00e9s Eg\u00e9r \u00faj otthont keres<\/em> c\u00edm\u0171 mesek\u00f6nyv\u00e9t \u00e9pp egy h\u00f3nappal ezel\u0151tt jelentette meg sv\u00e9d\u00fcl.
\nOve Berglund<\/em> (ejtsd: Uve Berjlund) hat \u00e9ve adja ki saj\u00e1t kiad\u00f3j\u00e1ban (J\u00f3zsef Attila, Babits Mih\u00e1ly, 2 x K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor, We\u00f6res S\u00e1ndor, Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s \u00e9s most legut\u00f3bb, Rafi Lajos) versford\u00edt\u00e1sait.<\/p>\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/strong><\/p>\n

Az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek mellett, amelyek k\u00f6nnyen \u00e9letre\/sz\u00e1rnyra kelnek egy olyan inform\u00e1ci\u00f3\/kapcsolat-szeg\u00e9ny k\u00f6rnyezetben, mint a \u201esv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1g\u201d, \u00e9rdemes volna tal\u00e1n szemben\u00e9zni a t\u00e9nyekkel, ami a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar \u00edr\u00f3kat illeti, de ez vonatkozhat az \u00f6sszes alkot\u00f3-szakma ter\u00fclet\u00e9re, s\u0151t az emigr\u00e1ci\u00f3 minden egyes tagj\u00e1ra. Ezeket az embereket ma m\u00e1r sem k\u00e9nyszer, sem hi\u00e1ny, sem eszme nem tarja egyben, \u00e9s nem is fogja \u0151ket \u00f6ssze! \u00c9s h\u00e1t, ne feledj\u00fck, az egyedek jobban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egy nemzeten bel\u00fcl, mint a nemzetek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

Szerintem<\/em>nem kev\u00e9sb\u00e9 fontos az is, hogy az anyaorsz\u00e1gnak \u00e9s a t\u00f6bbi hat\u00e1ron t\u00fal<\/em>inak mi, emigr\u00e1nsok adjunk, s ne onnan k\u00e9rj\u00fcnk t\u00e1mogat\u00e1st!<\/p>\n

K\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt, a g\u00f6teborgi magyar h\u00e9t keret\u00e9n bel\u00fcl megrendezett kerekasztal keret\u00e9ben javasoltam, id\u00e9n a p\u00e9csi Eur\u00f3pai Kultur\u00e1lis F\u0151v\u00e1rosi programban (Magyarok I. Kultur\u00e1lis Vil\u00e1gfesztiv\u00e1lja, szeptember 14-26.) vegy\u00fcnk r\u00e9szt: mutatkozzon be a sv\u00e9dorsz\u00e1gi, s\u0151t az eg\u00e9sz nyugat-eur\u00f3pai magyars\u00e1g. Akkor egy, ma m\u00e1r min\u0151s\u00edthetetlen \u00e9s oka vesztett kifog\u00e1ssal a Nyugat-Eur\u00f3pai Orsz\u00e1gos Magyar Sz\u00f6vets\u00e9gek Szervezete (NYEOMSZSZ) eg\u00e9sz vez\u00e9rkara, nem \u00e9rtve ennek fontoss\u00e1g\u00e1t, lemondott a lehet\u0151s\u00e9gr\u0151l.<\/p>\n

\u201eA magyar nemzetpolitik\u00e1nak az az alapgondolata, hogy t\u00f6rt\u00e9nelmi okok miatt h\u00e1rom pill\u00e9ren nyugszik a magyar nemzet, az anyaorsz\u00e1g magyars\u00e1ga, a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, illetvea nyugati emigr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l\u0151 magyars\u00e1g alkotja<\/strong>\u201d – mondta k\u00e9t h\u00f3nappal ezel\u0151tt Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n Semj\u00e9n Zsolt, minisztereln\u00f6k-helyettes.<\/p>\n

Ism\u00e9t csak szerintem,<\/em> fontos volna, hogy p\u00e9ld\u00e1ul ilyen nagy horderej\u0171 k\u00e9rd\u00e9sekben is, ne egy t\u00e1rsadalmi szervezet, mint a NYEOMSZSZ vagy a SMOSZ tiszts\u00e9gvisel\u0151i, mondj\u00e1k ki az utols\u00f3 sz\u00f3t! Kellene lennie egy szakmai koll\u00e9giumnak, amely \u00f6sszefogja ama 15 milli\u00f3 magyar alkot\u00f3it (ha az Akad\u00e9mia meg tudja ezt tenni a tud\u00f3sokkal\u2026)!<\/p>\n

Ilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nem v\u00e9letlen tal\u00e1n az sem, hogy meghi\u00fasultak azok a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok, amelyeket a SMOSZ kezdem\u00e9nyezett a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar \u00edr\u00f3t\u00e1rsadalom<\/em> megszervez\u00e9s\u00e9re. Az a civilszervezet, amelynek tagl\u00e9tsz\u00e1ma alig \u00e9ri el a 30 ezresre becs\u00fclt sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1g 2 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, s m\u00e9gis \u201ea\u201d sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1g nev\u00e9ben gondolkodik \u00e9s nyilatkozik, nem rendelkezett azzal a legitim felhatalmaz\u00e1ssal, mely megsz\u00f3l\u00edthatta volna az \u201e\u00edr\u00e1stud\u00f3kat\u201d is.<\/p>\n

Javaslatok \u2013 feladatok<\/strong><\/p>\n

Tal\u00e1n a \u201eThe Hungarian Quarterly<\/em>\u201d a magyar kult\u00far\u00e1t negyed\u00e9vente angolul bemutat\u00f3 foly\u00f3irat mint\u00e1j\u00e1ra, l\u00e9tre kellene hozni egy olyan foly\u00f3iratot, amelynek els\u0151dleges \u2013 s\u0151t, egyetlen – feladata lenne a nyugati emigr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l\u0151 alkot\u00f3k munk\u00e1inak<\/strong> \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon val\u00f3 k\u00f6zl\u00e9se, terjeszt\u00e9se. Az egykoron oly sz\u00ednes<\/strong>, a soknemzetis\u00e9g\u0171 magyar t\u00e1rsadalomb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 irodalomnak,szerintem<\/em> j\u00f3t tenn\u00e9nek ezek a behat\u00e1sok.<\/p>\n

A feladat megold\u00e1sa sokkal k\u00f6nnyebb, mint gondoln\u00e1nk. Kaiser Ott\u00f3, az Alexandra k\u00f6nyvkiad\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e1r elkezdte a munk\u00e1t.Hat\u00e1rtalan Irodalom<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvei \u00e9s a Hungaricum<\/em> foly\u00f3iratok m\u00e1r ezt tett\u00e9k.
\nEzt a feladatot felv\u00e1llalhatn\u00e1 az \u00faj \u201esz\u00e1rnyak\u201d al\u00e1 ker\u00fclt Balassi Int\u00e9zet, melynek nemcsak Eur\u00f3p\u00e1ban, de vil\u00e1gszerte kiterjedt h\u00e1l\u00f3zata van.
\nEgy ilyen munk\u00e1ban sz\u00edvesen v\u00e1llalok \u00e9n is feladatot 2011. m\u00e1rcius 8-t\u00f3l.<\/p>\n

\n

\u00a0A szerz\u0151\u00a0a T\u00e1rsas\u00e1g a magyar irodalom\u00e9rt <\/em>(www.sful.se<\/a>) eln\u00f6ke \u00e9s aHungaroFans,<\/em> (www.hungarofans.se<\/a> ) Magyarorsz\u00e1got \u00e9s a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1got bemutat\u00f3 sv\u00e9d nyelv\u0171 kiadv\u00e1ny f\u0151szerkeszt\u0151je<\/p>\n

Pro Cultura Hungarica<\/em> d\u00edjas, 2009<\/p>\n

\n

\n

Dem\u00e9ny P\u00e9ter<\/p>\n

Erd\u00e9ly \u00e9s Uruguay[1]<\/strong><\/a><\/strong><\/p>\n

\n

\u201eHogyan hat\u00e1rozzuk meg a provincializmust? Mint arra val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9get (vagy annak megtagad\u00e1s\u00e1t), hogy kult\u00far\u00e1j\u00e1t valaki anagy kontextus<\/em>-ban l\u00e1ssa. K\u00e9tf\u00e9le provincializmust ismer\u00fcnk: a nagy \u00e9s a kis nemzetek provincializmus\u00e1t. A nagy nemzetek az\u00e9rt \u00e1llnak ellen a vil\u00e1girodalom goethei gondolat\u00e1nak, mert \u00fagy v\u00e9lik, saj\u00e1t irodalmuk el\u00e9g gazdag ahhoz, hogy ne legyenek k\u00e9nytelenek azir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dni, amit m\u00e1sok \u00edrtak. (\u2026) A kis nemzetek ellent\u00e9tes okokb\u00f3l tart\u00f3zkod\u00f3ak a nagy kontextus<\/em>-sal szemben: m\u00e9lys\u00e9gesen tisztelik a vil\u00e1gkult\u00far\u00e1t, de idegen dolognak l\u00e1tj\u00e1k, t\u00e1voli, el\u00e9rhetetlen mennyboltnak a fej\u00fck f\u00f6l\u00f6tt, eszm\u00e9nyi val\u00f3s\u00e1gnak, amelyhez nemzeti irodalmuknak kev\u00e9s k\u00f6ze van.<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\u00a0A kis nemzet azt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9st oltja \u00edr\u00f3j\u00e1ba, hogy csakis az \u00f6v\u00e9. T\u00faln\u00e9zni a haza hat\u00e1rain, csatlakozni a koll\u00e9g\u00e1khoz a m\u0171v\u00e9szetek nemzetek f\u00f6l\u00f6tti tartom\u00e1ny\u00e1ban \u2013 ezt elbizakodotts\u00e1gnak tartj\u00e1k, honfit\u00e1rsaik len\u00e9z\u00e9s\u00e9nek. \u00c9s minthogy a kis nemzetek gyakran ker\u00fclnek olyan helyzetbe, amikor kock\u00e1n forog a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fck, ezt a magatart\u00e1st nem neh\u00e9z erk\u00f6lcsileg indokolt \u00e1ll\u00e1spontnak felt\u00fcntetni.\u201d[2]<\/a><\/p>\n

Az al\u00e1bbiakban a vil\u00e1gh\u00edr\u0171, P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 cseh \u00edr\u00f3 keserny\u00e9s, de \u00e9rz\u00e9sem szerint pontos gondolat\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lom meg tov\u00e1bbfejteni s els\u0151sorban az erd\u00e9lyi magyar irodalomra \u00e9s a vele kapcsolatos anyaorsz\u00e1gi irodalompolitik\u00e1ra vet\u00edteni.<\/p>\n

Ott, ahol \u00e9n \u00e9lek, Kolozsv\u00e1ron, t\u00e1gasabb \u00e9rtelemben teh\u00e1t Erd\u00e9lyben, k\u00eds\u00e9rtetiesen az t\u00f6rt\u00e9nik, amit Kundera le\u00edr: az az ideol\u00f3gia, amit \u00e9nut\u00f3transzszilvanizmusnak<\/em> nevezek \u00e9s a jelent\u0151s, hiteles transzszilvanizmus korcs ut\u00f3dj\u00e1nak v\u00e9lek, mindig is nagyon kev\u00e9s \u201enemzetinek\u201d tartott \u00edr\u00f3t tolt az el\u0151t\u00e9rtbe, \u0151ket v\u00e9lte \u201eaz\u201d erd\u00e9lyi magyar irodalom \u201eigazi\u201d k\u00e9pvisel\u0151inek. 1990 el\u0151tt K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor \u00e9s S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s neve forgott ezeken az eszmei horizontokon, mindent \u00e9s mindenkit hozz\u00e1juk, az \u0151 m\u0171veikhez hasonl\u00edtottak, val\u00f3s\u00e1gos nemzeti sl\u00e1gerr\u00e9 v\u00e1lt K\u00e1ny\u00e1di Halottak napja B\u00e9csben <\/em>\u00e9s Fekete-piros<\/em>c\u00edm\u0171 po\u00e9m\u00e1ja, az Egy l\u00f3csisz\u00e1r vir\u00e1gvas\u00e1rnapja<\/em>, a Csillag a m\u00e1gly\u00e1n<\/em>\u00e9s a t\u00f6bbi S\u00fct\u0151-darab, s ez azt eredm\u00e9nyezte, hogy olyan, eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben l\u00e1tv\u00e1nyosan kev\u00e9sb\u00e9 jelent\u0151s vagy \u00e9ppens\u00e9ggel jelent\u00e9ktelen m\u0171 is mell\u00e9j\u00fck ker\u00fclt, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Advent a Hargit\u00e1n<\/em>, mik\u00f6zben m\u00e1s \u00edr\u00f3kr\u00f3l alig vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem esett sz\u00f3, annak ellen\u00e9re, hogy B\u00e1lint Tibor Zokog\u00f3 majom<\/em> vagy Szil\u00e1gyi Istv\u00e1nK\u0151 hull apad\u00f3 k\u00fatba<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t mindenki lelkesen nagyra tartotta. Ha a nemzed\u00e9ken bel\u00fcl maradunk (S\u00fct\u0151 1927-es, K\u00e1ny\u00e1di 1929-es), az ut\u00f3bbival egy \u00e9vben sz\u00fcletett Sz\u00e9kely J\u00e1nos t\u0171nik a legnagyobb vesztesnek: b\u00e1r ism\u00e9t \u201emindenki\u201d elismeri a So\u00f3 P\u00e9ter b\u00e1nata<\/em> vagy a Caligula helytart\u00f3ja<\/em> vit\u00e1n fel\u00fcli jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, az \u00edr\u00f3 nem ker\u00fclt be az irodalompolitika pantheonj\u00e1ba.<\/p>\n

Mi\u00e9rt? Tal\u00e1n az\u00e9rt, mert sem B\u00e1lint, sem Szil\u00e1gyi, sem Sz\u00e9kely nem t\u00f6rekedett arra, hogy szimb\u00f3lum is legyen, ne csup\u00e1n \u00edr\u00f3; sem aZokog\u00f3 majom<\/em>, sem a K\u0151 hull\u2026<\/em>, sem a So\u00f3 P\u00e9ter\u2026<\/em> nem a politikailag elnyomottakr\u00f3l vagy a helyzet\u00fck ellen l\u00e1zad\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l, hanem kisemberekr\u0151l, akik nem tudnak megk\u00fczdeni \u00e9let\u00fckkel (\u201eEgy \u00e9lhetetlen csal\u00e1d k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1ja\u201d \u2013 sz\u00f3l a B\u00e1lint-m\u0171 alc\u00edme; Szendy Ilka t\u00f6rt\u00e9nete egy kisv\u00e1rosi l\u00e1ny\u00e9, aki l\u00e1tv\u00e1nyosan kil\u00f3g a k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l; So\u00f3 P\u00e9ter b\u00e1nata nem m\u00e1s, mint hogy elvesz\u00edtette a hasonm\u00e1s\u00e1t \u2013 az erd\u00e9lyis\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l nem t\u00fals\u00e1gosan kamatoztathat\u00f3 dilemma). Sz\u00e9kely J\u00e1nos 1992-ben meghalt; B\u00e1lint Tibor B\u00e1bel toronyh\u00e1za<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve nem siker\u00fclt; Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n Holl\u00f3id\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 nagyreg\u00e9ny\u00e9ben vannak ugyan elnyom\u00f3k (a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k) \u00e9s elnyomottak (a magyarok), de a m\u0171 fesz\u00fclts\u00e9ge \u00e9ppen abb\u00f3l sz\u00e1rmazik, hogy nem mondja meg egy\u00e9rtelm\u0171en, mit kellene tenni<\/em>: a l\u00e1zad\u00e1sban sem b\u00edzik, a megalkuv\u00e1sban sem; a helyzetet legal\u00e1bbis rejt\u00e9lyesnek \u00e9s nehezen megoldhat\u00f3nak v\u00e9li.<\/p>\n

\u00c9rz\u00e9sem szerint azonban l\u00e9tezik egy m\u00e1sik, s\u00falyosabb ok is, amit \u00fagy fogalmazn\u00e9k meg, hogy az anyaorsz\u00e1gi irodalompolitik\u00e1nak \u201eel\u00e9g volt\u201d K\u00e1ny\u00e1di \u00e9s S\u00fct\u0151: t\u00f6bb alkot\u00f3t nem akar \u00e9s nem tud befogadni, vagy nagyon nehezen. Az 1990 ut\u00e1ni K\u00e1ny\u00e1di elmozdult a kor\u00e1bbit\u00f3l, m\u00e1s jelleg\u0171, szem\u00e9lyesebb l\u00edr\u00e1t kezdett m\u0171velni \u2013 el\u00e9g, ha a Valaki j\u00e1r a f\u00e1k hegy\u00e9n <\/em>c\u00edm\u0171 csod\u00e1latos verset eml\u00edtj\u00fck, amely a lehet\u0151 legszem\u00e9lyesebb f\u00e9lelemr\u0151l sz\u00f3l, a hal\u00e1lr\u00f3l \u00e9s semmi k\u00f6ze a kisebbs\u00e9gi l\u00e9thez.<\/p>\n

Egyed\u00fcl S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s maradt meg \u201ea szimb\u00f3lum\u201d poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban s b\u00e1r \u00e9letm\u0171v\u00e9t nem tudta meg\u00faj\u00edtani, m\u00e1s ir\u00e1nyba ford\u00edtani, \u00e9ppen ez \u00e1ltal tartotta meg ezt a poz\u00edci\u00f3t \u00e9ppen \u00fagy, mint azokat, akik ezt a szimbolik\u00e1t kedvelt\u00e9k \u00e9s tov\u00e1bb gerjesztett\u00e9k. A H\u00e9t 2005-\u00f6s \u00e9vfolyam\u00e1ban lezajlott S\u00fct\u0151-vita vil\u00e1gosan megmutatta, hogy egyes magyarorsz\u00e1gi irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek kiz\u00e1r\u00f3lag \u00fagy tudnak r\u00e1 tekinteni, mint \u201eszentre\u201d \u00e9s \u201es\u00e9rthetetlenre\u201d, akinek erk\u00f6lcsis\u00e9g\u00e9t \u00e9pp\u00fagy nem szabad vizsg\u00e1lni, mint m\u0171vei eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.[3]<\/a><\/p>\n

Ez a szimbolika a m\u00faltba is visszasug\u00e1rzik: a legt\u00f6bbet emlegetett, az irodalompolitik\u00e1ban listavezet\u0151 erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3 Tam\u00e1si \u00c1ron, aki \u00c1bel-tril\u00f3gi\u00e1j\u00e1val s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak els\u0151 k\u00f6tet\u00e9vel, az \u00c1bel a rengetegben<\/em>-nel valamif\u00e9le sz\u00e9kely \u00e9s sz\u00e9kelyked\u0151 m\u00edtoszt \u00e9s miszt\u00e9riumot teremtett meg, legal\u00e1bbis az \u00e9rtelmez\u0151k nagy r\u00e9sze \u00edgy olvassa a k\u00f6nyvet. A furfang mint t\u00fal\u00e9l\u00e9si, s\u0151t, gy\u0151zelmi lehet\u0151s\u00e9g \u2013 ez az az egyetlen szempont, amelynek alapj\u00e1n ezek a kritikusok besz\u00e9lni tudnak \u00e9s hajland\u00f3k err\u0151l a m\u0171r\u0151l.<\/p>\n

Amit mondok, nem \u00fcres szavak. Ha az ember az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 Di\u00e1kk\u00f6nyvt\u00e1r-sorozat\u00e1nak egyik k\u00f6tet\u00e9t veszi k\u00e9zbe, k\u00f6nyvjelz\u0151t tal\u00e1l benne, amelyen a kiad\u00f3 felsorolja, milyen m\u0171vek jelentek meg a sorozatban. A list\u00e1n egyetlen<\/em> erd\u00e9lyi magyar k\u00f6tet \u00e1ll: S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s opusa, az Any\u00e1m k\u00f6nny\u0171 \u00e1lmot \u00edg\u00e9r<\/em>. Ezzel az Eur\u00f3pa nem \u00e1ll\u00edt sem t\u00f6bbet, sem kevesebbet, mint azt, hogy Hom\u00e9rosz, Horatius, Balzac \u00e9s a vil\u00e1girodalom m\u00e1s nagyjai mellett csak ez a k\u00f6nyv f\u00e9r el; a t\u00f6bbi erd\u00e9lyi magyar \u00edr\u00f3 m\u0171vei nem \u00e9rdekesek a magyarorsz\u00e1gi olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. Hol van K\u00f3s K\u00e1roly, Kar\u00e1csony Ben\u0151, Dsida Jen\u0151 vagy Tam\u00e1si? Hol van Szil\u00e1gyi Domokos, Sz\u00e9kely J\u00e1nos, B\u00e1lint Tibor? Sehol; mint ahogy az Eur\u00f3pa s gondolom, a tanterv szerint Gion N\u00e1ndornak vagy T\u0151zs\u00e9r \u00c1rp\u00e1dnak sincs helye itt.<\/p>\n

A Digit\u00e1lis Irodalmi Akad\u00e9mia honlapj\u00e1n \u00f6t erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3 kapott helyet: Tam\u00e1si \u00c1ron, S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s, L\u00e1szl\u00f3ffy Alad\u00e1r, K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor \u00e9s Kov\u00e1cs Andr\u00e1s Ferenc. Nem f\u00e1rasztom az olvas\u00f3t azzal, hogy a fentebb m\u00e1r felsorolt neveket megism\u00e9teljem, de az\u00e9rt az m\u00e9giscsak furcsa, hogy Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n nincs itt. A DI\u00c1-ra ugyanis azok ker\u00fclhetnek fel, akik Kossuth-d\u00edjat kaptak \u2013 Szil\u00e1gyi 2001 \u00f3ta k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik. A honlapra felv\u00e9telt nyertek azok, akik a hetvenes \u00e9vekben-a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n jelent\u0151s reg\u00e9nyeket alkottak; csak n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtve: Esterh\u00e1zy P\u00e9ter, Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy, N\u00e1das P\u00e9ter, Spir\u00f3 Gy\u00f6rgy. A K\u0151 hull\u2026<\/em> \u00edr\u00f3ja mi\u00e9rt hi\u00e1nyzik?[4]<\/a><\/p>\n

A v\u00e1laszom spr\u0151dnek t\u0171nhet, de \u00e9rdemes elt\u00f6prengeni f\u00f6l\u00f6tte: az\u00e9rt, mert az erd\u00e9lyi magyar politika \u00e9s irodalompolitika egy r\u00e9sze \u00e9ppen \u00fagy, mint a magyarorsz\u00e1gi politik\u00e1\u00e9 \u00e9s irodalompolitik\u00e1\u00e9, csak a szimbolikusokat l\u00e1tja \u00e9s tartja jelent\u0151snek s mell\u00e9j\u00fck olykor beszavaz egy-egy \u201ek\u00f6r\u00f6n k\u00edv\u00fclit\u201d is. A magyar irodalom Kundera besorol\u00e1sa szerint kis kontextus\u00fa<\/em> \u2013 nos, a hat\u00e1ron t\u00fali magyar irodalmak m\u00e9g enn\u00e9l is kevesebbek: csonka kontextus\u00faak<\/em>. Senki ne hivatkozzon Trianonra, hiszen egyr\u00e9szt Trianont fel kellene m\u00e1r dolgozni (ez annak lenne a bizony\u00edt\u00e9ka, hogy nagyvonal\u00fabbak tudunk lenni, mint k\u00e9pzelj\u00fck), m\u00e1sr\u00e9szt Trianon \u00e9ppen az oly sokat \u00e9s oly hangosan emlegetett \u00f6sszetart\u00e1st eredm\u00e9nyezhetn\u00e9 \u2013 azt, hogy a Felvid\u00e9kr\u0151l sem csak Dobos L\u00e1szl\u00f3 legyen a DIA tagja s a Vajdas\u00e1gb\u00f3l sem csak Tolnai Ott\u00f3. Vagy ha Trianonra hivatkozik, h\u00e1t mag\u00e1ra vessen.<\/p>\n

Tiszt\u00e1ban vagyok vele, hogy az Eur\u00f3pa \u00e9s a DIA s mellett\u00fck minden m\u00e1s int\u00e9zm\u00e9ny sok mindent\u0151l f\u00fcgg \u00e9s sok magyar\u00e1zatot lehetne tal\u00e1lni a fentiekre; meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem azonban, hogy ezek k\u00f6z\u00fcl nagyon kev\u00e9s lenne ments\u00e9g<\/em> is egyben. J\u00f3magam tal\u00e1n csak a jogut\u00f3dok bumfordis\u00e1g\u00e1t fogadn\u00e1m el, hiszen minden m\u00e1s att\u00f3l f\u00fcgg, amit m\u00e1r eml\u00edtettem \u2013 a saj\u00e1tos sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171s\u00e9gt\u0151l, amely mindent ugyanarra vezet vissza: arra, hogy a hat\u00e1ron t\u00fali magyarok kisebbs\u00e9gben \u00e9lnek, ahol is pusztulnak \u00e9s vesznek, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a megmarad\u00e1s\u00e9rt k\u00fczdenek \u00e9s \u00edr\u00f3ik m\u0171veiben ez t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Az anyaorsz\u00e1gi \u00edr\u00f3k \u00edrhatnak b\u00e1rmir\u0151l, hiszen nekik nem k\u00f6teless\u00e9g\u00fck a megmarad\u00e1st tematiz\u00e1lni; egy hat\u00e1ron t\u00fali alkot\u00f3nak viszont m\u00e1s k\u00f6teless\u00e9ge sincs.[5]<\/a><\/p>\n

Kundera \u201ea kis kontextus terrorj\u00e1<\/em>\u201d-nak nevezi azt, amikor egy m\u0171 szerep\u00e9t arra korl\u00e1tozzuk, \u201eamit az a maga orsz\u00e1g\u00e1ban j\u00e1tszik.\u201d[6]<\/a> Ha Bodor \u00c1d\u00e1mr\u00f3l vagy Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgyr\u0151l nagyon sok \u00e9rtelmez\u0151nek reflexszer\u0171en Rom\u00e1nia \u00e9s Ceau\u015fescu diktat\u00far\u00e1ja jut esz\u00e9be (arr\u00f3l a Bodorr\u00f3l, akinek a tr\u00f3pusai a l\u00e1tsz\u00f3lag legnyilv\u00e1nval\u00f3bb dolgokat illet\u0151en is elbizonytalan\u00edtj\u00e1k az olvas\u00f3t), akkor az nem m\u00e1s, mint kontextussz\u0171k\u00edt\u00e9s. \u00c1m az erd\u00e9lyi magyar irodalom eset\u00e9ben enn\u00e9l j\u00f3val t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3, hiszen a Napos oldal<\/em>t\u00f3l kezdve a Holl\u00f3id\u0151<\/em>ig sz\u00e1mtalan olyan m\u0171 sz\u00fcletett, amelynek alig vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nincs k\u00f6ze a hatalomv\u00e1lt\u00e1shoz, a kisebbs\u00e9gi helyzethez \u00e9s b\u00e1rmi m\u00e1shoz, amit az irodalompolitika olyan sz\u00edvesen hall \u00e9s hallgat, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a k\u00f6zismert el\u0151d\u00f6kh\u00f6z \u00e9s a m\u00e9g k\u00f6zismertebb hagyom\u00e1nyhoz sincsen vagy nagyon m\u00e1sk\u00e9pp van, mint gondoln\u00e1nk. Kar\u00e1csony Ben\u0151 megvetette a vil\u00e1gn\u00e9zeteket, ironiz\u00e1lt f\u00f6l\u00f6tt\u00fck, L\u00e1ng Zsolt kil\u00e9p a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l, pontosabban mondatokkal teremt t\u00f6rt\u00e9nelmet, Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n faulkner-i\u00e1nus pr\u00f3z\u00e1t \u00edr, ker\u00fcli mindazt, ami azonos\u00edthat\u00f3 (K\u00f3s K\u00e1rollyal szokt\u00e1k \u00f6sszehasonl\u00edtani, L\u00e1ng Zsolt M\u00e9sz\u00f6llyel \u00e1ll\u00edtja p\u00e1rhuzamba; K\u00f3ssal is lehet, de a sz\u0171kszav\u00fas\u00e1g, a megszor\u00edtott mondatok, nem<\/em> az erd\u00e9lyis\u00e9g ok\u00e1n) \u2013 a Holl\u00f3id\u0151<\/em> egyik legszebb \u00e9s leg\u00e9rdekesebb j\u00e1tszm\u00e1ja az, hogy az olvas\u00f3 pr\u00f3b\u00e1l megfelel\u00e9seket keresni, a sz\u00f6veg viszont egyre megsz\u00f6kik el\u0151le! Az ember nem tud m\u00e1sra gondolni, mint arra, hogy egyesek akkor is kisebbs\u00e9gik\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg, ha neki mag\u00e1nak semmi kedve nincs ehhez.<\/p>\n

De csendesedj\u00fcnk el. A k\u00e9t h\u00f3napja lez\u00e1rult vil\u00e1gbajnoks\u00e1g egyik legrokonszenvesebb csapata Uruguay volt. K\u00e9t zseni\u00e1lis csat\u00e1r, Forl\u00e1n \u00e9s Suar\u00e9z vezette a j\u00e1t\u00e9kot, a t\u00f6bbiek m\u00f6g\u00f6tt\u00fck robotoltak. \u00dagy l\u00e1tom, sokan a hat\u00e1ron t\u00fali magyar irodalmakr\u00f3l is ezt gondolj\u00e1k: minden ut\u00f3d\u00e1llamban dolgozik k\u00e9t \u00edr\u00f3, a t\u00f6bbiek meg seg\u00edtik \u0151ket, n\u0151 a p\u00e1lm\u00e1juk a s\u00faly alatt. Szeretn\u00e9m felh\u00edvni a figyelmet arra, hogy ami a fociban sz\u00e9p, az az irodalomban nemcsak r\u00fat, hanem egyenesen k\u00e1rt\u00e9kony. Ne legy\u00fcnk az irodalom Uruguay-a.<\/p>\n


<\/p>\n
\n
\n[1]\u00cdr\u00e1som a XXXVIII. Tokaji \u00cdr\u00f3t\u00e1borban augusztus 12-\u00e9n megtartott el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata. Pontosabban csak a m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9, az els\u0151 ugyanis ink\u00e1bb n\u00e9vsorolvas\u00e1sra eml\u00e9keztet s ez\u00e9rt nem ragaszkodtam hozz\u00e1.<\/p>\n<\/div>\n
\n[2]Milan Kundera: A f\u00fcgg\u00f6ny<\/em>. R\u00e9z P\u00e1l ford\u00edt\u00e1sa. Eur\u00f3pa, Bp. 2005. 45.<\/p>\n

 <\/p>\n<\/div>\n

\n[3]A vita \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1t l\u00e1sd: Cs. Nagy Ibolya: Egy vita marg\u00f3j\u00e1ra (S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s \u00e9s a H\u00e9t)<\/em>. Hitel, 2007. febru\u00e1r.<\/p>\n<\/div>\n
\n[4] A K\u0151 hull\u2026 <\/em>1975-ben jelent meg el\u0151sz\u00f6r; a Termel\u00e9si-reg\u00e9ny (kisssreg\u00e9ny)<\/em> 1979-ben, A l\u00e1togat\u00f3 <\/em>1969-ben, az Egy csal\u00e1dreg\u00e9ny v\u00e9ge <\/em>1977-ben, Az Ikszek <\/em>1981-ben. Mindezt \u00e9s a fentieket nem<\/em>az\u00e9rt mondom, mintha b\u00e1rkit\u0151l is irigyeln\u00e9k b\u00e1rmit, hanem mert igazs\u00e1gtalans\u00e1gk\u00e9nt \u00e9lem meg jelent\u0151s erd\u00e9lyi alkot\u00f3k fontos helyekr\u0151l val\u00f3 kifelejt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<\/div>\n
\n[5] A m\u00e1sik, semmivel sem vid\u00e1mabb lehet\u0151s\u00e9g: egy hat\u00e1ron t\u00fali \u00edr\u00f3 a dolgok term\u00e9szet\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en nem k\u00e9pes olyan j\u00f3l \u201elobbizni\u201d, mint anyaorsz\u00e1gi t\u00e1rsai vagy egyszer\u0171en nincs olyan er\u0151s lobbija (ha \u0151 maga rangj\u00e1n alulinak \u00e9rzi az ilyesmit.)<\/p>\n<\/div>\n
\n

[<\/a>6]<\/a> Kundera i. m. 47.<\/p>\n

\n<\/div>\n<\/div>\n

\n

CSORD\u00c1S L\u00c1SZL\u00d3: Egy fiatal nemzed\u00e9k k\u00f6rvonalai a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar irodalomban<\/strong><\/p>\n

\n

Engedj\u00e9k meg, hogy napi gondjainkat f\u00e9lret\u00e9ve, most ne a t\u00f6rt\u00e9nelmi sorsunkb\u00f3l fakad\u00f3 kisebbs\u00e9gi viszontags\u00e1gokr\u00f3l, ne a szer\u00e9ny anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt leledz\u0151 alkot\u00f3k neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l besz\u00e9ljek. Sokkal fontosabbnak tartom a k\u00f6zelm\u00faltban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1t, \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, azt, hogy b\u00e1r sokan ki\u00e1ltott\u00e1k m\u00e1r ki a hal\u00e1l\u00e1t, m\u00e9giscsak l\u00e9tezik k\u00e1rp\u00e1taljai magyar irodalom. \u00c9s egyre t\u00f6bb a tehets\u00e9ges, \u00e9rt\u00e9ket felmutatni k\u00e9pes fiatal.<\/p>\n

\n

<\/a><\/p>\n

El\u0151ad\u00e1som egy \u00faj \u00edr\u00f3i gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6rvonalait veszi g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1. A nemzed\u00e9ki elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s nem k\u00f6nny\u0171 feladat, ugyanis a szigor\u00fa \u00e9rtelemben vett fiatal \u00edr\u00f3i nemzed\u00e9k egyel\u0151re nincs n\u00e1lunk. Ellenben vannak alkot\u00f3k, akiket vil\u00e1gfelfog\u00e1suk, a hagyom\u00e1nyhoz val\u00f3 \u00fajszer\u0171 viszonyuk k\u00fcl\u00f6n\u00edt el az id\u0151sebb gener\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l. Ezek k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztottam ki n\u00e9gy fejl\u0151d\u0151k\u00e9pesnek mutatkoz\u00f3 tehets\u00e9get. Eddig megjelent m\u0171veik t\u00fckr\u00e9ben \u00e9rtelmezem a fiatalok \u00fatkeres\u00e9s\u00e9t, \u00e9rt\u00e9kelem \u00e9s \u00f6sszefoglalom az ut\u00f3bbi id\u0151ben tapasztalhat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat K\u00e1rp\u00e1talja magyar nyelv\u0171 irodalm\u00e1nak \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

\u201eNekem a magyars\u00e1g l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s \u00e9s nem \u00e9letc\u00e9l\u201d – \u00edrja els\u0151 k\u00f6tet\u00e9nek c\u00edmad\u00f3 essz\u00e9j\u00e9ben (K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1r\u00f3l j\u00f6ttem<\/em>, 2003) Lengyel J\u00e1nos, mintegy erk\u00f6lcsi m\u00e9rcek\u00e9nt maga el\u00e9 \u00e1ll\u00edtva az identit\u00e1s keres\u00e9s\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t. A jegyzetekb\u0151l, essz\u00e9kb\u0151l, interj\u00fab\u00f3l, \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3kb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott k\u00f6nyv r\u00e1vil\u00e1g\u00edt egy, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n elhelyezkedni k\u00edv\u00e1n\u00f3, magyars\u00e1g\u00e1val azonosulni v\u00e1gy\u00f3, de k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l minduntalan elidegened\u0151 fiatal rem\u00e9nytelen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saira sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon egyar\u00e1nt.<\/p>\n

M\u00e1sodik k\u00f6nyve,\u00a0A val\u00f3s\u00e1g szaga<\/em>\u00a0(2006), melynek a szerz\u0151 a\u00a0Kispr\u00f3zai vegyest\u00e1l versk\u00f6rettel, k\u00e1rp\u00e1taljai m\u00f3dra<\/em>\u00a0alc\u00edmet adta, egy\u00e9rtelm\u0171en fejl\u0151d\u00e9st mutat az \u00edr\u00f3i vil\u00e1g kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9t tekintve. \u201eSz\u00e1momra az \u00edr\u00e1s t\u00f6bb, mint a sorj\u00e1z\u00f3 gondolatoknak bet\u0171k, szavak \u00e9s mondatok form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 r\u00f6gz\u00edt\u00e9se a pap\u00edron: k\u00eds\u00e9rlet a menek\u00fcl\u00e9sre \u00f6nmagam \u00e9s az elm\u00fal\u00e1s el\u0151l. Az \u00edr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli t\u00e9tlens\u00e9gbe hamar belepusztuln\u00e9k\u201d \u2013 vallja mag\u00e1r\u00f3l Lengyel J\u00e1nos. A k\u00f6tet leg\u00e9rt\u00e9kesebb r\u00e9sz\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9nelmi essz\u00e9k, anekdot\u00e1k, karcolatok mellett a nyelvj\u00e1t\u00e9kokra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00edr\u00e1sok adj\u00e1k. A finom ir\u00f3ni\u00e1val siker\u00fcl eg\u00e9szen \u00e9rdekess\u00e9 tenni a kicsit kopott realisztikus le\u00edr\u00e1st. \u201eEddig azt hittem, \u00e9n fogom megv\u00e1ltani a vil\u00e1got. Most, amikor nekiveselkedn\u00e9k, l\u00e1tom, a v\u00e1lt\u00e1s megt\u00f6rt\u00e9nt. Apr\u00f3p\u00e9nzre\u201d \u2013 olvassuk\u00a0Duma elmefullad\u00e1sig<\/em>\u00a0c. kispr\u00f3z\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

\u00a0A\u00a0Fallal az arcnak<\/em>\u00a0(2008) m\u00e1r sokkal egys\u00e9gesebb st\u00edlust t\u00e1r el\u00e9nk. A vend\u00e9gmunk\u00e1s-l\u00e9tet bemutat\u00f3 r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9netek (\u00e1ltal\u00e1ban csattan\u00f3ra ki\u00e9lezve) magukban hordoznak egyfajta (a t\u00e1rsadalomb\u00f3l val\u00f3 kivetetts\u00e9ggel t\u00e1rsul\u00f3) szemtelens\u00e9get, ami k\u00f6zel hozza Lengyel J\u00e1nos pr\u00f3zavil\u00e1g\u00e1t Ters\u00e1nszky Kakuk Marci-t\u00f6rt\u00e9neteihez. A memo\u00e1rt id\u00e9z\u0151, de ink\u00e1bb szociogr\u00e1fiak\u00e9nt meghat\u00e1rozhat\u00f3 k\u00f6nyv bepillant\u00e1st enged egy vend\u00e9gmunk\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s helyzetekben egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151 mindennapjaiba.<\/p>\n

\u00c9rdemes m\u00e9g megeml\u00edteni aforizmak\u00f6tet\u00e9t (Lyukkal b\u00e9lelt zsebem avagy Hogyan \u00edrjunk angolokat? Aforizm\u00e1k<\/em>, 2009), melyben ism\u00e9t a nyelvvel val\u00f3 j\u00e1t\u00e9k ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe. Az \u00edr\u00f3 paradoxonjai, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1ltal\u00e1nos igazs\u00e1gokra \u00edrt komment\u00e1rjai a m\u00e9lyebb gondolatis\u00e1gt\u00f3l a k\u00f6nnyed filozof\u00e1lgat\u00e1sig nem egyszer mosolyt csalnak az arcokra, n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda: \u201eA monoton munka olyan m\u00e9reg, amely lassan \u0151rli fel a lelket. \u2013 N\u00e9ha k\u00f6zhelyeket is k\u00e9nytelenek vagyunk bele\u00edrni a k\u00f6nyv\u00fcnkbe, hogy szapor\u00edtsuk az oldalsz\u00e1mokat. De, a legjobb \u00e9nekesek lemezein is k\u00e9t-h\u00e1rom dal van, ami id\u0151t\u00e1ll\u00f3, a t\u00f6bbi meg kit\u00f6lti az \u00fcres perceket\u201d; \u201eA m\u00falt id\u0151 jele a hi\u00e1ny\u00e9rzet. Meg a k\u00e9t t\u201d; \u201eA h\u00fasosfaz\u00e9k k\u00f6nnyebben megt\u00f6ri az embert, mint a kett\u0151skorb\u00e1cs. De az ut\u00f3bbi kev\u00e9sb\u00e9 h\u00edzlal\u201d; \u201eEgyes vid\u00e9keken a sz\u00e1jhagyom\u00e1ny szerint mosnak fogat, m\u00e1shol nem\u201d; \u201eA sz\u00f3 a gondolat ad\u00f3ja. Megesik, hogy t\u00fal is fizetj\u00fck\u201d.<\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl ki kell t\u00e9rnem Lengyel J\u00e1nos kordokumentum-\u00e9rt\u00e9k\u0171 riportk\u00f6nyv\u00e9re (Halott ember kar\u00e1csonya<\/em>, 2009), mely legink\u00e1bb a p\u00e1lyat\u00e1rsakat, az otthoni kultur\u00e1lis \u00e9letben tev\u00e9kenyked\u0151ket sz\u00f3laltatja meg, s a mai kisebbs\u00e9gi sorsk\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, a kil\u00e1t\u00e1sokr\u00f3l, a m\u0171v\u00e9szi lehet\u0151s\u00e9gekr\u0151l rajzol re\u00e1lis k\u00e9pet.<\/p>\n

Tal\u00e1n nem t\u00falzok, ha azt mondom, hogy Bakos Kiss K\u00e1roly m\u00e1ra megker\u00fclhetetlen a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar irodalomban. Fell\u00e9p\u00e9se eg\u00e9szen \u00faj eszt\u00e9tikai elv\u00e1r\u00e1sokat t\u00e1masztott a most indul\u00f3 k\u00f6lt\u0151k el\u00e9. A magyar- \u00e9s vil\u00e1girodalmi k\u00f6lt\u0151i hagyom\u00e1nyokat \u00fajra\u00e9rtelmez\u0151, kibontakoz\u00f3ban l\u00e9v\u0151 k\u00f6lt\u00e9szete saj\u00e1tos \u00edzt csemp\u00e9szett l\u00edr\u00e1nkba. 2007-ben jelent meg\u00a0Legyen vers<\/em>\u00a0c. k\u00f6tete, mely r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl nem csak n\u00e1lunk, de Magyarorsz\u00e1gon is ismertt\u00e9 tette a nev\u00e9t.<\/p>\n

\u201eLegyen vers, hogy legyen minden.\/ Sz\u00edv ne v\u00e1gyjon menni innen\u201d \u2013 ind\u00edt mer\u00e9szen, de ann\u00e1l ink\u00e1bb k\u00f6vetkezetesen a k\u00f6lt\u0151. Ebben a k\u00e9t sorban \u00faj \u00e9rtelmez\u00e9st kap a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 hat\u00e1ront\u00falis\u00e1g. Bakos Kiss K\u00e1roly egy\u00e9rtelm\u0171en hisz a k\u00f6lt\u00e9szetben, hisz abban, hogy a kisebbs\u00e9gi l\u00e9t neh\u00e9zs\u00e9gei feloldhat\u00f3k egy versek \u00e1ltal teremtett m\u0171v\u00e9szi vil\u00e1gban. A legt\u00f6bb k\u00f6ltem\u00e9ny csiszolt, sz\u00e9p, m\u00edves munka. A szerz\u0151 ragaszkodik a k\u00f6t\u00f6tt form\u00e1khoz, ritk\u00e1n \u00e9l a szabadvers adta, nemegyszer k\u00e9tes szabads\u00e1ggal. B\u00e1r gyorsan v\u00e1ltakoz\u00f3 \u00fctemek (n\u00e9hol szimult\u00e1n verstechnika) sz\u00ednes\u00edtik a k\u00f6lt\u0151i palett\u00e1t, m\u00e9gis els\u0151sorban a szomor\u00fas\u00e1g, a hi\u00e1ny (ha kicsit korszer\u0171tlen szeretn\u00e9k lenni, azt mondan\u00e1m, hogy vil\u00e1gf\u00e1jdalom) tekint r\u00e1nk vissza az els\u0151 ciklus soraib\u00f3l: \u201e\u2026legyen \u00edr, hogy \u00edgy ne f\u00e1jjon\/ A mozdulat e nyesett t\u00e1jon\u201d (Legyen vers<\/em>), \u201eUram v\u00e1rjon m\u00e9g a baj\/ K\u00f6rbe\u00fasznak halrajok\/ Magam is csak hal vagyok\u201d (V\u00edziszonett<\/em>), \u201eA madarak visszat\u00e9rnek\/ Sz\u00e1juk tele \u00e1ghi\u00e1nnyal\u201d (B\u00e1rkaszonett<\/em>), \u201e\u00cdgy\/ S\u00edrva mosolyg\u00f3n\/ Vagyok\/ Egy vil\u00e1gv\u00e9gi bolyg\u00f3n\/ Ak\u00e1r a meztelen mag\u00e1ny\/ \u00c9s ruh\u00e1tlanul van velem\/ Meghasonlott nemzetem\u201d (\u00cdgy<\/em>). A k\u00e9palkot\u00e1s, a versnyelv, a szenzibilit\u00e1s J\u00f3zsef Attila, Nagy L\u00e1szl\u00f3, Illy\u00e9s Gyula, Pilinszky J\u00e1nos, Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s hat\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi (n\u00e9hol tal\u00e1n t\u00falzottan is). A k\u00f6lt\u0151 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi sorson val\u00f3 keserg\u00e9s helyett az egy\u00e9n fel\u00e9 fordul. Sokkal jobban \u00e9rdekli az individuum \u00e9s a kisebbs\u00e9g, az egy\u00e9n \u00e9s a felv\u00e1llalhat\u00f3 trad\u00edci\u00f3 kapcsolata.<\/p>\n

K\u00f6zponti eszt\u00e9tikai kateg\u00f3riak\u00e9nt a sz\u00e9ps\u00e9get megjel\u00f6lve alkot. Ebb\u0151l a tapasztalatb\u00f3l sz\u00fclettek a\u00a0Latin versek<\/em>\u00a0c. ciklus darabjai. A Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e1ltal ford\u00edtott Lorca cig\u00e1nyrom\u00e1ncait eg\u00e9szen magyar verss\u00e9 \u00fajragondol\u00f3 m\u0171v\u00e9sz maszkot \u00f6ltve mag\u00e1ra teszi otthonoss\u00e1 a latin versvil\u00e1got. K\u00fcl\u00f6n kiemeln\u00e9m, hogy megjelenik k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben az eleg\u00e1ns erotika: \u201eLobos-szagos sz\u00e9l szalad\/ A habos mell\u0171 n\u0151k felett,\/ Lenn a parton f\u00e9rfiak\/ Er\u0151s der\u00e9kkal f\u00fcrdenek\u201d (Erotika<\/em>), \u201eLevetem ott feh\u00e9r ruh\u00e1d,\/ A kis szob\u00e1n.\/ B\u0151r\u00f6d ontja illat\u00e1t\/ Friss-puh\u00e1n.\/ S a f\u0171szeredt\u0151l r\u00e9szegen\/ Magam is hozz\u00e1d vetkezem\u2026\u201d (Rom\u00e1nc<\/em>), \u201eSzeretni kell a testet is.\/ M\u00edg l\u00e9lek lakja, \u00e9kszer az.\/ \u00c9s reggel is, meg este is\/ Csod\u00e1lni, f\u00e9ny r\u00e1 mint havaz\u201d (A test dics\u00e9rete<\/em>), \u201eSz\u00e9p is a n\u0151k dombor\u00faja.\/ Hanyatt fekve, hold ha \u00e9ri.\/ Leped\u0151it sz\u00e9l ha b\u00fajja,\/ Majd a hajnal kicser\u00e9li\u201d (Sz\u00e9p is, j\u00f3 is<\/em>).<\/p>\n

Bakos Kiss K\u00e1roly keleti kult\u00fark\u00f6rh\u00f6z \u00e9rzett vonzalm\u00e1t t\u00e1rja el\u00e9nk az utols\u00f3 ciklus, a\u00a0Keleti versek<\/em>. Minden elfogults\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl mondhatom, hogy ezek a darabok nyugodtan besorolhat\u00f3k olyan, az egyetemes magyar irodalom keleti ihlet\u00e9s\u0171 m\u0171vei mell\u00e9, mint Kosztol\u00e1nyi magyar\u00edtott, r\u00edmes haikui (\u201eL\u00e9pdel az \u0151sz, f\u00e1im r\u00e1zza.\/ F\u00e1zom, mintha s\u00e1rga\/ Csontom f\u00e1zna\u201d (November<\/em>); Szab\u00f3 L\u0151rinc\u00a0Dsuang Dszi \u00e1lma<\/em>\u00a0(\u201eN\u00e9zd az id\u0151 homor\u00fa t\u00fckr\u00e9t,\/ S g\u00f6rb\u00fclet\u00e9ben \u00f6nmagad.\/ A pillanatban egy \u00f6r\u00f6kl\u00e9t,\/ Az \u00f6r\u00f6kl\u00e9tben egy pillanat\u201d (T\u00fck\u00f6r<\/em>) vagy \u00e9ppen We\u00f6res S\u00e1ndor\u00a0A teljess\u00e9g fel<\/em>\u00e9 c. gy\u0171jtem\u00e9nye (\u201eGy\u00f6nge roppan, \u00f6sszet\u00f6r.\/ Er\u0151s mindent elvisel.\/ Er\u0151s roppan, \u00f6sszet\u00f6r.\/ Gy\u00f6nge hajlik, elvisel\u201d (T\u00f6r\u00e9keny asszony \u00e9neke<\/em>).<\/p>\n

Bakos Kiss kiv\u00e1l\u00f3 formai \u00e9rz\u00e9kkel meg\u00e1ldott k\u00f6lt\u0151. \u00d6rvendetes sz\u00e1momra, hogy \u00fajabban megjelent verseiben m\u00e1r egyre ink\u00e1bb t\u00e1volodik a mesterekt\u0151l \u00e9s saj\u00e1tos hanggal, saj\u00e1tos nyelv l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezik (R\u00e9sze m\u00e9g, \u00datlev\u00e9l, V\u00e1mhat\u00e1r, Vagyunk<\/em>).<\/p>\n

L\u0151rincz P. Gabriella az\u00a0Egy\u00fctt\u00a0<\/em>c. foly\u00f3iratban val\u00f3 deb\u00fct\u00e1l\u00e1sa (2008\/3. sz\u00e1m) ut\u00e1n, 2009-ben m\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetben – a\u00a0Karcok<\/em>ban – mutatkozott be a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Mint ahogy a c\u00edm is sejteti: karcokb\u00f3l, pillanatk\u00e9pekb\u0151l, impresszi\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll \u00f6ssze a versesk\u00f6nyv nagy r\u00e9sze. A k\u00f6lt\u0151i nyelv kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sa, a saj\u00e1t hang keres\u00e9se, a form\u00e1kkal val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s jellemzi az itt szerepl\u0151 darabokat. Az \u00fajabban publik\u00e1lt k\u00f6ltem\u00e9nyek n\u00edv\u00f3j\u00e1t tekintve ezek m\u00e9g igencsak megmaradnak az alkot\u00f3i \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s el\u0151tti, legt\u00f6bbsz\u00f6r az ihlet sodr\u00f3 erej\u00e9re b\u00edzott befejezetlen vers-t\u00f6red\u00e9keknek. N\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szletben azonban m\u00e1r felvillan a k\u00e9s\u0151bbi, tudatosan kialak\u00edtott k\u00f6lt\u0151i hang. Itt megeml\u00edthet\u0151 a\u00a0Karcok<\/em>\u00a0megkap\u00f3, els\u0151 k\u00e9pe: \u201eMinket n\u00e9z, \u00e9s vigyorog az Isten\u201d vagy a\u00a0Teremtm\u00e9ny<\/em>\u00a0els\u0151 k\u00e9t sora: \u201eMikor engem m\u0171velt,\/ R\u00e9szeg volt az Isten\u201d. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9pen adja vissza az \u00fcnnepi egyed\u00fcll\u00e9t hangulat\u00e1t a\u00a0V\u00e1rakoz\u00e1s<\/em>: \u201eDecember.\/ Diderg\u0151 macskak\u0151,\/ Koppan rajta a cip\u0151\/ \u00c9s egy \u00fajabb \u00e9v\/ L\u00e9p v\u00e1rosom lelk\u00e9re\u201d. A v\u00e1ros mag\u00e1nya hitelesen sz\u00f3lal meg a\u00a0Beregsz\u00e1sz<\/em>ban is: \u201eMagammal s\u00e9t\u00e1lok,\/ A v\u00e1ros didereg.\/ N\u00e9zem, hogy \u00f6lelik\/ egym\u00e1st a hegyek.\/ L\u00e1bam alatt az aszfalt\/ \u00datra k\u00e9sz\u201d. A\u00a0Karcok<\/em>\u00a0h\u00e1rom ciklus\u00e1nak versei k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g tal\u00e1lhatunk j\u00f3 sorokat, de \u00e9rdemesebb szem\u00fcgyre venni az \u00fajabban \u00edrt opusokat, azok ugyanis m\u00e1r egy kiforrottabb k\u00f6lt\u0151n\u0151 alkot\u00e1sai.<\/p>\n

Az el\u0151bbiekben kiemelt id\u00e9zetekben rejl\u0151, a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar l\u00edr\u00e1ban \u00fajszer\u0171nek tekinthet\u0151 l\u00edrai besz\u00e9dm\u00f3d alkot\u00f3i m\u0171gonddal t\u00e1rsulva teljesedik ki az \u00fajabb versekben. Az isten-keres\u00e9s, az isten-hi\u00e1ny, maga a vall\u00e1sos tematika igaz\u00e1n \u00e1tgondolt, modern nyelven sz\u00f3lal meg L\u0151rincz P. Gabriell\u00e1n\u00e1l. A hit \u00e9s hitetlens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3d\u00f3 hajsz\u00e1lv\u00e9kony vonalat \u00e1tl\u00e9pve d\u00f6bben\u00fcnk meg az\u00a0Istentelen\u00fcl<\/em>\u00a0m\u00e1sodik str\u00f3f\u00e1j\u00e1n: \u201e\u00c9s ott van az\/ \u00d6ngyilkos k\u00e9zben,\/ Az \u00e1rul\u00f3 sz\u00e1jban\/ A hazug szerelemben,\/ A r\u00e1kos t\u00fcd\u0151ben,\/ M\u00e1jban,\/ Agyban,\/ V\u00e9rben,\/ Szemben.\/ Ott van.\/ Ott van,\/ Hogy nincs ott\/ Az Isten\u201d. A t\u00f6m\u00f6r mondatszerkeszt\u00e9s, az \u00fctemhangs\u00falyos, sor\u00e1tl\u00e9p\u00e9sekkel \u00e9p\u00edtkez\u0151 strukt\u00far\u00e1k a versvil\u00e1g z\u00e1rts\u00e1g\u00e1nak fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9vel hatnak. Szembet\u0171n\u0151 egy objekt\u00edv, t\u00e1rgyias nyelv megteremt\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s. Erre kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9lda a Nemes Nagy \u00c1gnes eml\u00e9k\u00e9re \u00edrott\u00a0\u0150sz az \u0150 szem\u00e9ben<\/em>\u00a0egyik r\u00e9szlete: \u201eCsak figyelem\/ az \u00fat menti f\u00e1kat.\/ \u0150k futnak haza,\/ \u00e9n t\u00e1volodom.\/ Levetk\u0151zik a ny\u00e1r-d\u00edsz\/ ruh\u00e1kat\u2026\/ meztelen test\u00fck\/ \u00e9gi v\u00edzt\u0151l \u00e1zik\u201d. Az \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9g egyes versekben hermetikuss\u00e1ggal t\u00e1rsul, \u00edgy a kihagy\u00e1sos, legt\u00f6bbsz\u00f6r nomin\u00e1lis mondatok az olvas\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek term\u00e9keny bevon\u00e1s\u00e1val fogadhat\u00f3k csak be: \u201eMerev tehetetlen\/ Buddha szobor\/ Fesz\u00fclet\/ Ez\u00fcst hold\/ A patak szeme\u2026\/ Term\u0151f\u00f6ld\/ Hegygerinc\/ Csigolya\/ Vagy combnyakt\u00f6r\u00e9s\/ R\u00e9snyire ny\u00edl\u00f3\/ Intenz\u00edvszoba-ajt\u00f3\/ Ny\u00f6g\u0151 hang\u201d (Mozg\u00f3 \u00f6ntudat<\/em>).<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Nem szeretn\u00e9k j\u00f3sl\u00e1sokba bocs\u00e1tkozni, de L\u0151rincz P. Gabriella k\u00e9sz\u00fcl\u0151 m\u00e1sodik k\u00f6tet\u00e9ben m\u00e1r minden bizonnyal egy \u00e9rettebb, a mai l\u00edr\u00e1hoz k\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3 karakteres k\u00f6lt\u0151i hangot ismerhet\u00fcnk meg.<\/p>\n

Brenzovics Marianna az idei \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9ten mutatkozott be els\u0151,\u00a0Kil\u00e1t\u00e1s<\/em>\u00a0c. reg\u00e9ny\u00e9vel. Eredeti st\u00edlusa mindj\u00e1rt felkeltette a kritika figyelm\u00e9t. Ha l\u00e9tezik pr\u00f3z\u00e1ban \u00edrt hossz\u00fak\u00f6ltem\u00e9ny, akkor ez az. Olvassunk csak bele: \u201eElindultunk a havaz\u00e1sban a falu fel\u00e9, m\u00e9g k\u00e9t kilom\u00e9ter, beleestem a h\u00f3ba: any\u00e1m egy fa el\u0151tt t\u0171n\u0151d\u00f6tt, arca besimult a feh\u00e9r fa\u00e1gakba, sz\u00e9p volt, ahogy f\u00e1radtan mag\u00e1ba s\u00fcppedt\u201d. Krist\u00e1lytiszta l\u00edra.<\/p>\n

M\u0171fajilag a vallom\u00e1shoz \u00e1ll legink\u00e1bb k\u00f6zel, de szociografikus ig\u00e9nnyel meg\u00edrt \u00f6n\u00e9letrajzi reg\u00e9nyk\u00e9nt is felfoghat\u00f3. Nyelve tudatosan stiliz\u00e1lt, ami egy\u00e9rtelm\u0171en a meg\u00edrts\u00e1g \u00e9rzet\u00e9t kelti, azt, hogy nem lek\u00e9pezett val\u00f3s\u00e1got, hanem egy\u00e9nileg szelekt\u00e1lt, szubjekt\u00edv eml\u00e9k-darabk\u00e1kat olvashatunk. Brenzovics Marianna pr\u00f3zanyelve \u00f6tv\u00f6zi a hrabali m\u0171v\u00e9szi fecseg\u00e9st a posztmodern cinizmussal. Maga a m\u0171 n\u00e9gy nagyobb r\u00e9szre van felosztva:\u00a0Kezdet<\/em>,\u00a0M\u00falt<\/em>,\u00a0Jelen<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0J\u00f6v\u0151<\/em>. A\u00a0Kezdet<\/em>ben ismerj\u00fck meg a szob\u00e1ja ablak\u00e1n kitekint\u0151 narr\u00e1tort (n\u0151i elbesz\u00e9l\u0151t, aki azonos az \u00edr\u00f3n\u0151vel): \u201eFel\u00e1llok, felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edtem a red\u0151nyt. Kil\u00e1t\u00e1sk\u00e9nt ny\u00edlik meg el\u0151ttem a reggel, m\u00e9g minden lehets\u00e9ges, m\u00e9g minden el\u0151ttem \u00e1ll\u201d.<\/p>\n

A\u00a0M\u00falt<\/em>ban a gyermekkorb\u00f3l indul\u00f3 vil\u00e1gra-csod\u00e1lkoz\u00e1sok p\u00f6r\u00f6gnek el\u0151tt\u00fcnk, line\u00e1ris, de mindig meg-megszakad\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netmond\u00e1ssal. \u201eL\u00e9legzem \u00e9s n\u00e9zek, magamra sem eml\u00e9kszem. Gyerekkorom t\u00f6rl\u00e9s, meg n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9nyk\u00e9p\u201d – adja tudtunkra a m\u00falt elbesz\u00e9lhetetlens\u00e9g\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1it az \u00edr\u00f3n\u0151. El\u0151rehaladva sz\u00e9p sorj\u00e1ban id\u00e9z\u0151dnek fel a kir\u00e1ndul\u00e1sok, a szovjet ideol\u00f3giai ellen\u0151rz\u00e9s alatt k\u00f6telez\u0151en el\u0151adott rossz versek (Simon Istv\u00e1n, V\u00e1ci Mih\u00e1ly egy-egy k\u00f6ltem\u00e9nye), utaz\u00e1sok, szerelmi kalandok\u2026<\/p>\n

A m\u0171ben folyamatosan visszat\u00e9r\u0151 fogalom a kil\u00e1t\u00e1s, mely a\u00a0M\u00falt<\/em>\u00a0c. fejezetben kap s\u00falyos \u00e9rtelmet: \u201eA n\u0151 m\u00e1r f\u00e9lmeztelen volt, keze a csipk\u00e9s bugyij\u00e1ban, any\u00e1m talpig fel\u00f6lt\u00f6zve \u00e9s j\u00f3zanul a s\u00fctem\u00e9nyt darabolta. \u00c9szrevette, hogy s\u00e1padt vagyok \u00e9s folyik a sz\u00e1mb\u00f3l a feh\u00e9r ny\u00e1l. (\u2026) Nem kell mindenre oda\u00fcgyelni, mondta. Ne \u00fcgyeljek, n\u00e9zzem a f\u00fcvet, a kil\u00e1t\u00e1st, sz\u00e9p a kil\u00e1t\u00e1s\u201d. A kil\u00e1t\u00e1s a val\u00f3s\u00e1g megtapasztal\u00e1s\u00e1nak ebb\u0151l a gyermeki eml\u00e9k\u00e9b\u0151l emelkedik az eg\u00e9sz reg\u00e9ny vil\u00e1g-\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9v\u00e9. A vil\u00e1g csak annyi, amit a kil\u00e1t\u00e1s megmutat mag\u00e1b\u00f3l, pontosabban, amire mi odafigyel\u00fcnk.<\/p>\n

A\u00a0Jelen<\/em>ben a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak val\u00f3s\u00e1goss\u00e1ga j\u00e1tssza a f\u0151 szerepet. A szerz\u0151 (a sokszor \u00e1lszent pr\u0171ds\u00e9get levetve) mindent el\u00e9nk t\u00e1r, amit k\u00f6rnyezet\u00e9ben megtapasztal. A h\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 sz\u00f6vegben \u00edgy akadunk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kra, mint a gyermekprostit\u00faci\u00f3 (\u201eA rend\u0151rruh\u00e1s f\u0151n\u00f6ke tizenn\u00e9gy \u00e9ves l\u00e1nyt rendelt, a l\u00e1ny el\u0151sz\u00f6r a f\u0151n\u00f6k\u00e9vel volt, azt\u00e1n vele, majd a t\u00f6bbiek\u201d) vagy az embercsemp\u00e9szet (\u201eHazafel\u00e9 tartott, amikor \u00e9szrevette az aut\u00f3j\u00e1b\u00f3l a mez\u0151n felsorakoztatott feket\u00e9ket. Mint a katon\u00e1k, el\u0151tt\u00fck az ismer\u0151se, aki el\u0151sz\u00f6r elvette t\u0151l\u00fck a doll\u00e1rt, ut\u00e1na elv\u00e1gatta k\u00e9t ismer\u0151s\u00e9vel a torkukat, a gyerekek\u00e9t is, de azt nem l\u00e1tja, csak tudja\u201d). El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl az er\u0151s szexualit\u00e1s, pornogr\u00e1fia, ami nem egyszer perverzit\u00e1sba hajol \u00e1t. A narr\u00e1tor egy mindennapi esem\u00e9ny term\u00e9szetess\u00e9g\u00e9vel adja el\u0151 az egyik l\u00e1ny porno castingen val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t: \u201eElhagyta Roberto, aki porn\u00f3val foglalkozott. (\u2026) T\u00e9rdelhetett, \u00fagy \u00e9rezte, \u00edgy jobban kibontakozhat. Roberto eg\u00e9szen a tork\u00e1ig nyomta, de a l\u00e1ny kib\u00edrta, \u00fagy \u00e9rezte, hat\u00e1ssal lehet a f\u00e9rfira\u201d. Ebben a vil\u00e1gban a meghitt emberi kapcsolatok eleve r\u00f6vid ideig tartanak, addig, am\u00edg egy cinikus r\u00e1d\u00f6bben\u00e9s meg nem k\u00e9rd\u0151jelezi \u0151ket (\u201eNincs sz\u00fcks\u00e9gem mag\u00e1nyra, mert megtal\u00e1lom a bar\u00e1ts\u00e1gban\u201d).<\/p>\n

A k\u00e9s\u0151bbiekben a sz\u00f6veg mintha \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letre kelne. \u00d6sszekeveredik benne a k\u00f6rnyezet realit\u00e1sa, a telev\u00edzi\u00f3ban l\u00e1that\u00f3 m\u0171sorok \u00e1l-val\u00f3s\u00e1ga \u00e9s egy fant\u00e1zi\u00e1val fel\u00e9p\u00edtett \u00e1lomvil\u00e1g: \u201eAz agyammal gy\u00e1rtott k\u00e9pek sz\u0171kek, hom\u00e1lyosak, ink\u00e1bb szimbolikusak, mint plasztikusak\u2026 (\u2026) Absztraktabb vagyok, mint a kil\u00e1t\u00e1som\u201d. L\u00edrais\u00e1g, \u00f6sszetett, m\u00e9ly realizmus \u00e9s felsz\u00ednes fecseg\u00e9s v\u00e1ltakozik v\u00e9gig a reg\u00e9nyben. Az utols\u00f3, t\u00f6red\u00e9kes-befejezetlen r\u00e9szben, a j\u00f6v\u0151 kil\u00e1t\u00e1sa m\u00e1r egyenesen kozmikuss\u00e1 t\u00e1gul: \u201eVas\u00e1rnap van, hajnal, a kertben valaki ki\u00e1lt. Ez az isten\u2026 kil\u00e1t\u00e1s. Mad\u00e1rrep\u00fcl\u00e9s-r\u00e9szlet. Nem jut eszembe\u201d.<\/p>\n

A\u00a0Kil\u00e1t\u00e1s<\/em>\u00a0nyelvileg rendk\u00edv\u00fcl megform\u00e1lt. A m\u0171 viszont ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl nem h\u00e1tr\u00e1l ki a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k el\u0151l sem. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a reg\u00e9nyben haszn\u00e1lt orosz-ukr\u00e1n szleng szavak, \u00edgy a \u201eblatnoj\u201d (\u2019men\u0151\u2019), a \u201epizgyec\u201d (\u2019beszar\u00e1s\u2019), egyes nyelvj\u00e1r\u00e1si alakok, mint az \u201eoszt akko\u201d, \u201ehova mentsz\u201d, a f\u00f6ldrajzi nevek (Beregsz\u00e1sz, Z\u00e1pszony) szerepeltet\u00e9se szociolingvisztikailag pontosan meghat\u00e1rozhat\u00f3 helyhez \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez (a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar kisebbs\u00e9ghez) k\u00f6ti a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek nagy r\u00e9sz\u00e9t. K\u00e9ts\u00e9gtelen, a\u00a0Kil\u00e1t\u00e1s<\/em>nak vannak hib\u00e1i – \u00edgy a t\u00fal\u00edrts\u00e1g egyes helyeken vagy a kev\u00e9sb\u00e9 ig\u00e9nyes versszer\u0171 bet\u00e9tek -, ezekt\u0151l eltekintve a sz\u00f6veg st\u00edlus\u00e1nak frissess\u00e9ge \u00e9s tartalm\u00e1nak s\u00falyoss\u00e1ga egy\u00fctt m\u00e9giscsak er\u0151sen hat a kort\u00e1rs olvas\u00f3i tudatra.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl elmondan\u00e1m, hogy ebb\u0151l a n\u00e9gy, kiss\u00e9 r\u00f6vidre szabott \u00e1ttekint\u00e9sb\u0151l is kit\u0171nik: vannak tehets\u00e9ges fiatal alkot\u00f3k a p\u00e1ly\u00e1n, akik k\u00e9pesek meg\u00faj\u00edtani a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar irodalmat. A legfontosabb feladat egy\u00e9rtelm\u0171en a dilettantizmus h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1sa \u00e9s a val\u00f3ban \u00e9rt\u00e9kes alkot\u00e1sok kiemel\u00e9se. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9g van egy, els\u0151sorban eszt\u00e9tikai alap\u00fa fel\u00fclvizsg\u00e1latot elv\u00e9gz\u0151 kritikai diskurzus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A j\u00f3 h\u00edr, hogy m\u00e1r megt\u00f6rt\u00e9ntek az els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek ezt illet\u0151en. B\u00edzv\u00e1st mondhatom: a jelek arra engednek k\u00f6vetkeztetni, hogy a helyi sz\u00ednezet felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1val – a provincializmuson fel\u00fclemelkedve – \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s az egyetemes magyar irodalom \u00e1ltal integr\u00e1lhat\u00f3 alkot\u00e1sok sz\u00fcletnek, illetve fognak sz\u00fcletni az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n.<\/p>\n

\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

Balla D. K\u00e1roly<\/strong>.\u00a0Az \u00e9rv\u00e9nyes man\u00edr. Brenzovics Marianna Kil\u00e1t\u00e1s c. k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l<\/em>\u00a0=\u00a0http:\/\/bdk.blog.hu\/2010\/07\/11\/az_ervenyes_manir<\/a><\/p>\n

Bertha Zolt\u00e1n<\/strong>.\u00a0Fiatal nemzed\u00e9kek a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar irodalomban<\/em>. In. Egy\u00fctt, 2010\/1. \u2013 72-82. o.<\/p>\n

Horv\u00e1th Attila<\/strong>.\u00a0Kisebbs\u00e9gi \u00edr\u00e1s- \u00e9s olvas\u00e1sm\u00f3d (K\u00e1rp\u00e1talja magyar irodalm\u00e1r\u00f3l)<\/em>. In. Egy\u00fctt, 2008\/3. \u2013 72-74. o.<\/p>\n

L\u00e9ka G\u00e9za<\/strong>.\u00a0\u201eRajz\u00e1val az Arar\u00e1tnak\u201d<\/em>. In. Hitel, 2008\/9. \u2013 126-128. o.<\/p>\n

S. Benedek Andr\u00e1s<\/strong>.\u00a0Egy versesk\u00f6tet \u2019karcair\u00f3l\u2019<\/em>. In. Egy\u00fctt, 2009\/4. \u2013 59-61. o.<\/p>\n

S. Benedek Andr\u00e1s<\/strong>.\u00a0K\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s (A k\u00e1rp\u00e1taljai magyar \u00edr\u00e1s)<\/em>. \u2013 Ungv\u00e1r \u2013 Budapest, Intermix Kiad\u00f3, 2007. \u2013 100 o.<\/p>\n

Szil\u00e1gyi Zs\u00f3fia<\/strong>.\u00a0Pet\u0151fi turb\u00f3gyerek<\/em>. In. \u00c9S, 2010\/22., j\u00fan. 4. \u2013 18. o.<\/p>\n

\n

\n

\n

\n

CSEHY ZOLT\u00c1N: Felvid\u00e9ki lapoz\u00f3<\/strong><\/p>\n

\n

\n

(Gondolatok a (cseh) szlov\u00e1kiai magyar foly\u00f3irat-kult\u00far\u00e1r\u00f3l 1958-t\u00f3l m\u00e1ig)<\/em><\/p>\n

Ha valamelyest \u00e1ttekintj\u00fck a foly\u00f3irat-kult\u00fara vil\u00e1g\u00e1t, meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a foly\u00f3iratoknak l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t alapt\u00edpusa van: az egyik a korszakolhat\u00f3 t\u00edpus, mely \u00e9vtizedek \u00f3ta, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerkeszt\u0151- \u00e9s szerz\u0151g\u00e1rda r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel k\u00e9sz\u00fcl, meghat\u00e1rozott, neves int\u00e9zm\u00e9nyekhez k\u00f6thet\u0151, a m\u00e1sik ennek ellenkez\u0151je, melyet rendszerint nem int\u00e9zm\u00e9ny hoz l\u00e9tre, hanem a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vett irodalmi mozg\u00e1sok, ir\u00e1nyzatok, nemzed\u00e9kek vagy csoportok sz\u00f3cs\u00f6ve, s e mozgalmak, ir\u00e1nyzatok, csoportok megsz\u0171nt\u00e9vel maga a foly\u00f3irat is felsz\u00e1mol\u00f3dik. A magyar foly\u00f3irat-kult\u00fara legt\u00f6bb darabja k\u00e9ptelen a sz\u00fcks\u00e9ges hal\u00e1lra, ink\u00e1bb \u00e1talakul, szerkeszt\u0151g\u00e1rd\u00e1t v\u00e1lt, \u00faj korszakot nyit, s ez a folyamatoss\u00e1gra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9r jelenl\u00e9t\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en minduntalan regener\u00e1l\u00f3dik. \u00a0A cseh vagy az olasz irodalom p\u00e9ld\u00e1ul nem a patin\u00e1s m\u00falt h\u00edve: sokkal ink\u00e1bb a szabad lubickol\u00e1s\u00e9, mely kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1val sokkal pezsg\u0151bb irodalmi k\u00f6zkult\u00far\u00e1t teremt.<\/p>\n

\n
\n

 <\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

<\/a><\/p>\n

Ha meg kellene hat\u00e1rozni a foly\u00f3irat-kult\u00fara jelenlegi szerep\u00e9t az irodalomk\u00f6zvet\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1ban, m\u00e1r akkor sem lenne k\u00f6nny\u0171 dolgunk: vajon megel\u00e9gedhet-e azzal, ha egy adott r\u00e9gi\u00f3ra f\u00f3kusz\u00e1lva mutat fel sikeresebb vagy kev\u00e9sb\u00e9 sikeres irodalmi jelenl\u00e9tet, vagy amennyiben pl. egy kiad\u00f3 is \u00e1ll m\u00f6g\u00f6tte, megel\u00e9gedjen-e a rekl\u00e1mfunkci\u00f3val, az \u00e9tlap-szereppel, mely \u00edgy eleve r\u00e1ruh\u00e1z\u00f3dik, vagy v\u00e1ljon-e egyetemess\u00e9, gy\u0171jt\u0151ed\u00e9ny\u00e9v\u00e9 mindenfajta nemes ned\u0171nek, sz\u00e1rmazzon is az a vil\u00e1g b\u00e1rmely magyar szeglet\u00e9b\u0151l? Az irodalmi foly\u00f3irat legizgalmasabb terepe tal\u00e1n a kritikai t\u00e9r form\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a tehets\u00e9gkutat\u00f3 funkci\u00f3, s kiv\u00e9teles szerkeszt\u0151i koncepci\u00f3k eset\u00e9ben egy-egy speci\u00e1lisan alkalmi, m\u00e9gis velej\u00e9ig \u00e1tgondolt, egy\u00fcttgondolkod\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskod\u00f3 vagy vit\u00e1ra ingerl\u0151 tematikus vagy hangulati finommunk\u00e1n alapul\u00f3 lapsz\u00e1m. Feladatunk azonban itt most m\u00e1s: a szlov\u00e1kiai magyar foly\u00f3irat-kult\u00fara alapvon\u00e1saival kellene foglalkoznunk. A jelenleg m\u0171k\u00f6d\u0151 foly\u00f3iratok k\u00f6z\u00fcl a legr\u00e9gibb az Irodalmi Szemle, mely Dobos L\u00e1szl\u00f3, a foly\u00f3irat els\u0151 f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek szavaival sz\u00f3lva a \u201ev\u00e9gzetes t\u00e9ved\u00e9sek korszak\u00e1ban\u201d keletkezett, konkr\u00e9tan 1958-ban. \u201eA Szemle megjelen\u00e9se jelent\u0151sen enyh\u00edtette irodalmunk alb\u00e9rleti nyomor\u00e1t\u201d \u2013 mondja ugyancsak Dobos a foly\u00f3irat 30. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt interj\u00faban.[1] Az alb\u00e9rlet \u00e9rdekes m\u00f3don kett\u0151s \u00e9rtelm\u0171: a k\u00f6z\u00f6ttis\u00e9gre utal, melyet er\u0151szakkal determin\u00e1lt az ideol\u00f3giai megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9g is. Az Irodalmi Szemle kezdett\u0151l eklektikus, ideol\u00f3giailag radik\u00e1lisan ellen\u0151rz\u00f6tt, sokszor, kiv\u00e1lt Varga Erzs\u00e9bet f\u0151szerkeszt\u0151s\u00e9ge idej\u00e9n a t\u00falkompenz\u00e1l\u00e1s f\u00e1zis\u00e1ba es\u0151 foly\u00f3iratnak sz\u00e1m\u00edtott, mely \u201eegyke\u201d l\u00e9v\u00e9n monopolhelyzetben volt, s az irodalom helyett az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g eg\u00e9sz\u00e9re k\u00edv\u00e1nt figyelni, ami \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve vezet a sz\u00ednvonalbeli ingadoz\u00e1shoz, hiszen a sz\u00e1mos tudom\u00e1nyter\u00fclet \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti aspektus objekt\u00edv \u00a0tudom\u00e1nyos \u00e1ttekint\u00e9se \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se a mindenkori\u00a0 appar\u00e1tus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehetetlen. Az irodalmi megnyilv\u00e1nul\u00e1sok pedig al\u00e1rendel\u0151dtek a marxista-leninista elv\u00e1r\u00e1soknak, melyek kezdetben magukb\u00f3l az irodalmi sz\u00f6vegekb\u0151l is deriv\u00e1lhat\u00f3ak, k\u00e9s\u0151bb pedig, az eszt\u00e9tikai \u00f6neszm\u00e9l\u00e9s tudatosabb korszak\u00e1ban (a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l) pedig a ma egyenesen komikusnak hat\u00f3 vez\u00e9rcikkekkel \u00e9s f\u0151szerkeszt\u0151i kommunista hitvall\u00e1sokkal p\u00f3toltattak. Ezek a vez\u00e9rcikkek a lapot k\u00f6zvetlen\u00fcl a b\u00e1rsonyos forradalomig elk\u00eds\u00e9rt\u00e9k, de m\u00e9g ut\u00e1na is j\u00f3 ideig a \u201edemokratikus szocializmus \u00e9s a jog\u00e1llam megteremt\u00e9se\u201d a szlov\u00e1kiai magyar \u00edr\u00f3t\u00e1rsadalom \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos v\u00e1gya (pl. 1989. decemberi sz\u00e1m). \u00a0Dobos a m\u00e1r megid\u00e9zett interj\u00faban a \u201ehagyom\u00e1nyszeml\u00e9let hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l\u201d besz\u00e9lt, mik\u00f6zben a foly\u00f3irat\u00a0 k\u00e9s\u0151bb, az 1990-es \u00e9vekben m\u00e1r egy teljess\u00e9ggel felv\u00e1llalhatatlan, ideol\u00f3giailag korrump\u00e1l\u00f3dott hagyom\u00e1nyt alak\u00edtott ki folyamatos megalkuv\u00e1sokkal. D\u00f6bbenetes Dobos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, mely a prolet\u00e1r internacionalizmusra hivatkozva \u00e9pp a magyar irodalom eg\u00e9sz\u00e9t gyakorlatilag ignor\u00e1lva (a retorika szintj\u00e9n azonban itt-ott a k\u00e9tlakis\u00e1g vagy a kett\u0151s honoss\u00e1g terminus\u00e1ban meg\u0151rizve) a csehszlov\u00e1kiai magyar irodalmat a szlov\u00e1k irodalom peremek\u00e9nt l\u00e1ttatja: \u201ekicsiny irodalom keresi a t\u00e1rsat. Az irodalmi j\u00f3 szomsz\u00e9dot. Az \u00fatit\u00e1rsat, a seg\u00edt\u0151 er\u0151sebbet. Sz\u00e1munkra ez volt a szlov\u00e1k irodalom.\u201d[2] Ez a \u201ekicsiny irodalom\u201d \u00f6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1sk\u00e9nt l\u00e9p fel, \u00e9s az ideol\u00f3giai determinizmusnak engedve megfeledkezik \u00f6nn\u00f6n nyelvi univerzum\u00e1r\u00f3l, az \u00a0\u00f6sszmagyar t\u00e9rr\u0151l, a t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyokr\u00f3l, \u00e9s a \u201eseg\u00edt\u0151 er\u0151sebbet\u201d a geogr\u00e1fiai bez\u00e1rts\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en puszt\u00e1n lok\u00e1lis dimenzi\u00f3kra szor\u00edtva hat\u00e1rozza meg. Ez a (sokszor tal\u00e1n csak retorikai alapon m\u0171k\u00f6dtetett) megfelel\u00e9si k\u00e9nyszer okozza a hatvanas \u00e9vekben a szovjet irodalom hangs\u00falyos jelenl\u00e9t\u00e9t, melyr\u0151l Dobos azt \u00e1ll\u00edtja: \u201eNem rendelte ezt el senki. \u00d6szt\u00f6n\u00f6s vonz\u00e1s.\u201d[3] A hatvanas \u00e9vek fordulata m\u00e1r megenged\u0151bb az \u00f6sszmagyar szeml\u00e9lettel szemben, persze, ideol\u00f3giai keretbe \u00e1gyazva: \u201epozit\u00edv tartalm\u00fa k\u00f6zeled\u00e9s figyelhet\u0151 meg a szocialista irodalmak viszony\u00e1ban.\u201d[4] Az Irodalmi Szemle az 1990-es \u00e9vekig gyakorlatilag ma m\u00e1r igencsak meglep\u0151 m\u00f3don homog\u00e9n sz\u00f6vegkonglomer\u00e1tumok sokas\u00e1gak\u00e9nt hat: n\u00e9mi szovjet \u00e9s er\u0151teljesebb szlov\u00e1k, illetve cseh szerz\u0151g\u00e1rda mellett csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag szlov\u00e1kiai magyar szerz\u0151k m\u0171veit k\u00f6zli. Dobos L\u00e1szl\u00f3 ut\u00e1n Duba Gyula f\u0151szerkeszt\u0151i korszaka k\u00f6vetkezett, mely valamivel irodalomk\u00f6zpont\u00fabbnak l\u00e1tszik, mint a kor\u00e1bbi, \u00e1m Duba hat\u00e1rozott elk\u00e9pzel\u00e9sekkel l\u00e9p fel az irodalom eszt\u00e9tikai dimenzi\u00f3it illet\u0151en: irodalmi realizmusr\u00f3l besz\u00e9l, melyekkel szemben a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek \u00e1llnak, melyek pl. az Egyszem\u0171 \u00e9jszaka c\u00edm\u0171 antol\u00f3gia hellyel-k\u00f6zzel megt\u0171rt, nyesegetni v\u00e1gyott szerz\u0151it jellemzi, illet\u0151leg a T\u0151zs\u00e9r \u00c1rp\u00e1d nev\u00e9vel f\u00e9mjelezhet\u0151 p\u00e1rtol\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lhatott l\u00e1ttatott \u00e9rt\u00e9kk\u00e9. A Koncsol L\u00e1szl\u00f3 \u00e1ltal k\u00e9pviselt szerkeszt\u0151i \u00e9rt\u00e9kuniverzalizmus, melyet Duba az 1998. okt\u00f3beri sz\u00e1mban megjelent interj\u00faban \u201ehumanista szempontokat\u201d k\u00f6vet\u0151 szerkeszt\u00e9snek nevez, ink\u00e1bb fel\u00fcletess\u00e9get, mint sz\u00edness\u00e9get eredm\u00e9nyezett, s a szerkeszt\u0151i elveket tudatoss\u00e1g helyett ad hoc jelleg\u0171v\u00e9 tette. A korszak az ar\u00e1nyt\u00e9veszt\u00e9sek korszaka, a radik\u00e1lis k\u00e1osz\u00e9, melyben az \u00e9rt\u00e9k szemrev\u00e9telez\u00e9se ma m\u00e1r nem k\u00f6nny\u0171 feladat. Duba az irodalomeszt\u00e9tikai konfliktusokat nemzed\u00e9ki konfliktusra reduk\u00e1lja, s noha megszabad\u00edtja a foly\u00f3iratot a k\u00f6zvetlen ideol\u00f3giai rombol\u00e1st\u00f3l, illetve a politikai szempontok er\u0151szakol\u00e1s\u00e1t\u00f3l, t\u00e1gabb irodalomelm\u00e9leti horizontja nem l\u00e9v\u00e9n, a szocialista realizmus jelz\u0151j\u00e9nek nagyvonal\u00fa mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel megoldottnak is tekintette az eszt\u00e9tikai ir\u00e1nyvonalat. Az 1983\/6-os sz\u00e1mban a nemzed\u00e9kinek \u00e1lc\u00e1zott eszt\u00e9tikai konfliktus Duba kompromisszumk\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Holnap c\u00edm\u0171 rovat megind\u00edt\u00e1s\u00e1val old\u00f3dik fel, mely a k\u00e9s\u0151bbiekben a Szemle egyik legfontosabb rovat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. Duba bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9ben \u00edgy fogalmaz: \u201eTudjuk, hogy a k\u00f6z\u00f6lt anyag nem mutat fel kiugr\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9nyt, a versek \u00e9s a pr\u00f3za egy\u00e9rtelm\u0171en kezd\u0151k szintj\u00e9n van, \u00e9s \u00e9ppen csak utal az \u00edr\u00f3i val\u00f3s\u00e1gl\u00e1t\u00e1s jelenl\u00e9t\u00e9re.\u201d[5]\n

\n

A megt\u0171r\u00e9s technik\u00e1inak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Szemle k\u00e9pes volt \u00e9rt\u00e9keiben legal\u00e1bb r\u00e9szben meg\u00fajulni, persze, ez a meg\u00fajul\u00e1s nem korszakos l\u00e9pt\u00e9k\u0171, \u00e9s sok v\u00e9rvesztes\u00e9ggel j\u00e1rt. 1983-t\u00f3l Varga Erzs\u00e9bet vette \u00e1t a f\u0151szerkeszt\u0151i posztot, aki pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv \u00e9rtelemben is meg\u0151rizte a Duba-korszak v\u00edvm\u00e1nyait, \u00e1m er\u0151teljesen visszacsemp\u00e9szte a foly\u00f3iratba a p\u00e1rtos vez\u00e9rcikkeket \u00e9s \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sokat: e komikusnak hat\u00f3 \u00edr\u00e1sok k\u00f6zt az amerikai\u2013szovjet rak\u00e9taegyezm\u00e9ny felett \u00e9rzett \u00f6nfeledt \u00f6r\u00f6m \u00e9pp\u00fagy megjelenik, mint a szovjet \u00edr\u00f3k kongresszusair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3k \u00e9s a kongresszusok hat\u00e1rozatai. Ma szinte megd\u00f6bbent\u0151, hogy az Irodalmi Szemle hivatalosan eg\u00e9szen az 1989-es forradalomig hivatalosan makacsul (a korabeli m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 szlov\u00e1k foly\u00f3iratokkal ellent\u00e9tben) kitartott marxista meggy\u0151z\u0151d\u00e9se mellett, az ellenz\u00e9kis\u00e9g csak eg\u00e9szen burkolt form\u00e1t \u00f6lthetett. A foly\u00f3irat e korszakai a csehszlov\u00e1kiai magyar irodalom ideol\u00f3giai megfelel\u00e9si k\u00e9nyszereinek hol sz\u00e9gyenletes, hol tragikomikus dokumentumak\u00e9nt tanulm\u00e1nyozhat\u00f3k att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy mif\u00e9le ments\u00e9gek hozhat\u00f3k fel ezzel kapcsolatban. Grendel Lajos 1990 \u00e1prilis\u00e1ban vette \u00e1t a foly\u00f3iratot, s ahogy az a fentiekb\u0151l is kitetszik, nem hagyhatta sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl el\u0151dei a tags\u00e1g java r\u00e9sze \u00e1ltal hat\u00e1rozottan t\u00e1mogatott, kritik\u00e1tlan politikai talpnyal\u00e1sait: \u201ePezl\u00e1r \u00e9s V\u00e1lek a m\u00falt\u00e9 (rem\u00e9lhet\u0151leg \u00f6r\u00f6kre). Az Irodalmi Szeml\u00e9t nem gy\u00f6tri t\u00f6bb\u00e9 se Cenz\u00fara, se Elvt\u00e1rs.\u201d[6] \u00a0Grendel nem kevesebbet k\u00f6vetel, mint \u201evissza\u00e1ll\u00edtani az irodalmi gondolkod\u00e1s rangj\u00e1t \u00e9s becs\u00fclet\u00e9t.\u201d Az eszt\u00e9tikai alap\u00fa irodalomkritika, a kort\u00e1rs \u00e1ramlatokat is k\u00f6vet\u0151 irodalomtudom\u00e1ny \u00e9s az essz\u00e9 hi\u00e1nya val\u00f3ban szembet\u0171n\u0151 volt a Szemle szinte teljes eddigi p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt. Grendel lesz\u00f6gezte azt is, hogy a min\u0151s\u00e9g nem \u00e9letkorf\u00fcgg\u0151, \u00e9s v\u00e9geredm\u00e9nyben leleplezte azt az \u00e1ls\u00e1gos technik\u00e1t, mely a meg\u00f6r\u00f6kl\u00f6tt doktr\u00edn\u00e1k ment\u00e9n alakult irodalom medd\u0151s\u00e9g\u00e9t nemzed\u00e9ki alapokra akarta volna helyezni. Sz\u00f6veg\u00e9ben a \u201es\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s butas\u00e1g hossz\u00fa \u00e9veir\u0151l\u201d besz\u00e9l,[7] mely a csehszlov\u00e1kiai magyar irodalom teljes elszigetelts\u00e9g\u00e9t, z\u00e1rv\u00e1ny jelleg\u00e9t eredm\u00e9nyezte. Cso\u00f3ri, M\u00e9sz\u00f6ly vagy Konr\u00e1d eml\u00edt\u00e9se e s\u00f6t\u00e9t korszakban politikai provok\u00e1ci\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtott. Grendel hangs\u00falyozza, hogy a legjobb magyar irodalmi m\u0171helyekkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s l\u00e9tig\u00e9ny, \u00e9s az egys\u00e9ges magyar irodalom t\u00e9nye nem irredentizmusra t\u00f6rekv\u00e9s, hanem a term\u00e9szetes k\u00f6zeg \u00fajrameglel\u00e9se. A Szemle eklekticizmus\u00e1t is igyekezett oldani: a foly\u00f3irat radik\u00e1lis ir\u00e1nyt v\u00e1ltott, s m\u00e1ig legjobb korszak\u00e1t \u00e9lte meg.<\/p>\n

\n

A p\u00e1rt\u00e1llami \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel azonban eszt\u00e9tikai alapon nem lehetett felvenni a harcot, \u00e9s Grendel t\u00f6bbedmag\u00e1val megalap\u00edtotta a Kalligram c\u00edm\u0171, csakhamar a magyar foly\u00f3irat-kult\u00fara \u00e9lvonal\u00e1ba emelked\u0151 foly\u00f3iratot. Az els\u0151 sz\u00e1m 1992 j\u00fanius\u00e1ban jelent meg. A szerkeszt\u0151i el\u0151sz\u00f3 szeml\u00e9leti ellent\u00e9tekr\u0151l vall, eg\u00e9szs\u00e9ges polariz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00e9s versenyszellemr\u0151l \u00e9rtekezik, hangs\u00falyozza, hogy els\u0151sorban a csehszlov\u00e1kiai magyar \u00edr\u00f3knak sz\u00e1n teret, ugyanakkor \u2013 vallj\u00e1k a szerkeszt\u0151k \u2013 \u201eaz eszt\u00e9tikai \u00c9rt\u00e9k r\u00e9gi\u00f3j\u00e1t, a Szavak hatalm\u00e1t m\u00e1r nem szeretn\u00e9nk \u2013 sem k\u00e9nyszerb\u0151l, sem k\u00f6nnyelm\u0171s\u00e9gb\u0151l \u2013 region\u00e1lis, politikai (\u00e9s m\u00e1s) \u00e9rt\u00e9kek, \u00e9rdekek kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra v\u00e1ltani.\u201d[8] Egy\u00fcttgondolkod\u00e1si alternat\u00edv\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3 imm\u00e1r, s vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1ltak olyan elvek is, melyeket imm\u00e1r a gyakorlat is visszaigazolni l\u00e1tszott, miszerint nyelvi szinten egys\u00e9ges \u00e9s egyetlen magyar irodalom l\u00e9tezik, az \u00e9rt\u00e9k pedig a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le regiszterek, besz\u00e9dm\u00f3dok ment\u00e9n \u00e9s nem region\u00e1lis vagy nemzed\u00e9ki megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek szintj\u00e9n termel\u0151dik. A M\u0171v\u00e9szet \u00e9s Gondolat alc\u00edm, illetve a foly\u00f3iratc\u00edm (mely Farnbauer G\u00e1bor Az ibolya illata c\u00edm\u0171 gondolatreg\u00e9ny\u00e9nek egyik kulcsfogalma) sugallta intellektualizmus t\u00fall\u00e9p a nemzetis\u00e9gi kereteken, feln\u0151ttk\u00e9nt kezeli az olvas\u00f3t, \u00e9s \u00f6rvendetes m\u00f3don megnyitja a szabads\u00e1g j\u00e1t\u00e9kter\u00e9t az eszt\u00e9tikai megm\u00e9rettet\u00e9s el\u0151tt. Az 1990-es \u00e9vekben m\u00e1r nem k\u00e9pzelhet\u0151 el olyan \u00e9rt\u00e9kes foly\u00f3irat, mely nem k\u00e9pes kommunik\u00e1lni \u00f6sszmagyar viszonylatban irodalmi \u00e9rtekeit. A Kalligram \u00a0els\u0151 sz\u00e1ma ezt vil\u00e1goss\u00e1 is teszi: Esterh\u00e1zy P\u00e9ter mellett ott van a hazai irodalm\u00e1rok jelent\u0151s csoportja, de a foly\u00f3irat vil\u00e1girodalmi orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai eszmek\u00f6r is. A r\u00f6pke szerkeszt\u0151i bevezet\u0151 nem az egyetlen t\u00e1mpont a c\u00e9lokat \u00e9s a kontextusteremt\u00e9si k\u00eds\u00e9rleteket illet\u0151en: a foly\u00f3irat k\u00f6zli Grendel Lajos besz\u00e9d\u00e9t is, melyet 1992. \u00e1prilis elsej\u00e9n mondott el a Csehszlov\u00e1kiai Magyar \u00cdr\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n, s melyben lemond\u00e1s\u00e1t indokolja.[9] Radik\u00e1lis sz\u00f6vege j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti az akkori viszonyokat: \u201e\u00d6n\u00f6k, id\u0151sebb p\u00e1lyat\u00e1rsaim nagyobbik fele, a p\u00e1rt\u00e1llam teremtm\u00e9nyei, s a 89-es fordulat ut\u00e1n is azok maradtak. (…) Egyetlen porcik\u00e1m sem k\u00edv\u00e1nja, hogy a CSM\u00cdT fed\u0151nev\u0171 nyugd\u00edjas \u00edr\u00f3k klubj\u00e1ban tal\u00e1ljam magam holnapt\u00f3l fogva. Nem k\u00edv\u00e1nok egy olyan szervezetnek a tagja lenni, amely nem az irodalmat szolg\u00e1lja, hanem politikai mozgalmak f\u00fcggv\u00e9nye, \u00e9s mened\u00e9khelye az egykori p\u00e1rtnomenklat\u00fara f\u00f6lkapaszkodott k\u00e1dereinek, egy olyan szervezetnek, amely a konzervativizmus \u00e9s a dilettantizmus b\u00e1sty\u00e1ja.\u201d[10] Az Irodalmi Szeml\u00e9t 1996-ban T\u0151zs\u00e9r \u00c1rp\u00e1d vette \u00e1t, aki a kalligramos eszt\u00e9tik\u00e1n felbuzdulva l\u00e9nyeg\u00e9ben a Kalligram saj\u00e1tos m\u00e1solat\u00e1t hozta l\u00e9tre azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a Kalligram mell\u0151z\u00f6tt \u00edr\u00f3i k\u00f6z\u00fcl gondos eseti szelekci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n tov\u00e1bbra is k\u00f6z\u00f6lt p\u00e1rat. Saj\u00e1tos konzervativizmus\u00e1t viszont \u00fcgyesen ellens\u00falyozt\u00e1k a lapot gyakorta megt\u00f6lt\u0151 szimp\u00f3ziumok, vit\u00e1k \u00e9s vil\u00e1girodalmi, illetve hangs\u00falyozottan avantg\u00e1rd kuri\u00f3zumok. A szlov\u00e1kiai magyar lapkult\u00fara tal\u00e1n eddig legsikeresebb, legsz\u00ednvonalasabb korszaka ez a p\u00e1rhuzamos l\u00e9tez\u00e9s, term\u00e9szetesen mindezt annak tudat\u00e1ban mondom, hogy imm\u00e1r nincs igaz\u00e1n \u00e9rtelme kisebbs\u00e9gire vagy nemzetis\u00e9gire reduk\u00e1lni a teret.<\/p>\n

Az els\u0151 Kalligram-sz\u00e1m m\u00e9g nem \u00e9rte be ennyivel: \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3s j\u00e1t\u00e9kot is \u0171z\u00f6tt az olvas\u00f3val, Gy\u0151ry Attila Hotel Irodalmi Szemle c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1ul a novellisztikus gesztusrendszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, m\u00edg Hizsnyai Zolt\u00e1n Szalonk\u00e1z\u00e1s c\u00edm\u0171 essz\u00e9je a pamflet keretei k\u00f6z\u00f6tt reflekt\u00e1l az esem\u00e9nyekre. Hizsnyai \u201em\u0171fajtalankod\u00e1sainak\u201d \u00e9s \u201ev\u00edzilovainak\u201d korszakos szerepe van a hegem\u00f3n \u00e9s monolit irodalmi-k\u00f6z\u00e9leti besz\u00e9d megt\u00f6r\u00e9s\u00e9ben, s \u00edgy k\u00f6zvetve a Kalligram orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kikrist\u00e1lyosod\u00e1s\u00e1ban is.<\/p>\n

\n

A Kalligram m\u00e1ig t\u00f6bb f\u0151szerkeszt\u0151i peri\u00f3dust tudhat mag\u00e1\u00e9nak, ezek k\u00f6zt val\u00f3ban tehet\u0151k finom distinkci\u00f3k, \u00e1m (l\u00e9v\u00e9n, hogy ezekre itt \u00e9s most nincs id\u0151) mindenk\u00e9ppen meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy \u00f6sszmagyar m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rve is figyelemrem\u00e9lt\u00f3 foly\u00f3irat sz\u00fcletett, \u00e9s gyakorlatilag els\u0151 sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l kezdve mindm\u00e1ig hat\u00e9kony kommunik\u00e1tornak bizonyult. Ez a fokozatosan kiv\u00edvott tekint\u00e9ly a szabads\u00e1g v\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek, illetve az intellektus szabad mozg\u00e1s\u00e1ba vetett hitnek k\u00f6sz\u00f6nheti sikereit. M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3s, Tandori Dezs\u0151, Esterh\u00e1zy P\u00e9ter, N\u00e1das P\u00e9ter, Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151, Parti Nagy Lajos, Kov\u00e1cs Andr\u00e1s Ferenc vagy p\u00e9ld\u00e1ul P\u00e1lyi Andr\u00e1s (hogy csak p\u00e1r nevet eml\u00edtsek) megnyer\u00e9se soha nem l\u00e1tott m\u00e9rc\u00e9t teremtett a hazai alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is, ez az \u00edr\u00f3t\u00e1rsadalom j\u00f3zan gondolkoz\u00e1s\u00fa tagjai el\u0151tt s tettekben, eszt\u00e9tikai fegyverekkel t\u00f6r\u00f6lte el, vagy legal\u00e1bbis k\u00e9rd\u0151jelezte meg a csehszlov\u00e1kiai magyar irodalom mint eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ria l\u00e9t\u00e9t. Kiszabad\u00edtotta az irodalmat a kollekt\u00edv v\u00e1llal\u00e1sok, a mi-strukt\u00far\u00e1k vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l, ami term\u00e9szetesen m\u00e1ig irrit\u00e1l bizonyos k\u00f6r\u00f6ket, s olyan term\u00e9szetes k\u00fczd\u0151- \u00e9s versenyteret teremtett minden potenci\u00e1lis magyar \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, aki pl. a fenn nevezett egy\u00e9nis\u00e9gek neveivel jelzett n\u00edv\u00f3t vette c\u00e9lba. Az al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1ny jellegzetess\u00e9get emeln\u00e9k ki:<\/p>\n

\n

    \n
  1. m\u00e1r a Kalligram els\u0151 sz\u00e1ma kit\u0171nt radik\u00e1lis k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00fajszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel is: a foly\u00f3irat mint m\u0171t\u00e1rgy, mint album jelenik meg, melyben a fot\u00f3 vagy a grafika nem illusztr\u00e1ci\u00f3, hanem a sz\u00f6veggel folytatott p\u00e1rbesz\u00e9d r\u00e9sze. Hrapka Tibor zseni\u00e1lis f\u00e9laktja, intellektu\u00e1lis testfotogr\u00e1fi\u00e1i nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak az ellent\u00e1bor el\u00e9gedetlenked\u00e9seihez. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti orient\u00e1ci\u00f3, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a test mint a m\u0171v\u00e9szet mindenkori t\u00e1rgya a foly\u00f3irat meghat\u00e1roz\u00f3 jellegzetess\u00e9g\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, s m\u00e1ig az is maradt.<\/li>\n
  2. a foly\u00f3irat sz\u00e1mos tematikus sz\u00e1mot jelentetett meg, melyek a lehet\u0151 legradik\u00e1lisabb kontrasztokat k\u00e9pesek kirajzolni. K\u00fcl\u00f6n lapsz\u00e1m k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a lap szellemi atyj\u00e1t, M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3st vagy Erd\u00e9lyi Zsuzs\u00e1t, de a tematikus \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sor\u00e1t gyarap\u00edtotta a roppant visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 pornogr\u00e1fia- vagy queer-sz\u00e1m, az egyes irodalmakat tematikusan bemutat\u00f3 sz\u00e1mok mellett se szeri, se sz\u00e1ma a kisebb, j\u00f3l \u00e1tgondolt \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak a Foucault-blokkt\u00f3l eg\u00e9szen a cseh pr\u00f3zapo\u00e9tik\u00e1kig, a minimalista k\u00f6lt\u00e9szett\u0151l eg\u00e9szen a jazzig vagy az irodalomt\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s m\u00f3dozataival foglalkoz\u00f3 \u00edr\u00e1sokig.<\/li>\n
  3. a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pais\u00e1g felv\u00e1llal\u00e1sa a vil\u00e1girodalmi orient\u00e1ci\u00f3 egyik g\u00f3cpontj\u00e1v\u00e1 lett, s e t\u00e9ren\u00a0 a lap munkat\u00e1rsai k\u00f6zt tarthat\u00f3 sz\u00e1mon a lengyel, a cseh, a szlov\u00e1k vagy a magyar \u00e9rtelmis\u00e9g sz\u00edne-java. Itt eml\u00edten\u00e9m meg, hogy a cseh vagy a szlov\u00e1k irodalom k\u00f6zl\u00e9se imm\u00e1r lesz\u00e1molt a h\u00edd-szerep klasszikus poz\u00edci\u00f3inak hangoztat\u00e1s\u00e1val: e k\u00e9t nyelv vil\u00e1ga term\u00e9szetes k\u00f6zegk\u00e9nt jelenik meg a kiad\u00f3 profilj\u00e1ban is, s a k\u00f6zl\u00e9sek imm\u00e1r nem valamif\u00e9le el\u0151ir\u00e1nyzott er\u0151viszonyokat t\u00fckr\u00f6znek, hanem az irodalom eszt\u00e9tikai norm\u00e1i szerint k\u00edv\u00e1nnak p\u00e1rbesz\u00e9dbe l\u00e9pni magukkal a m\u0171vekkel.<\/li>\n
  4. a Kalligram a sz\u00f6veg p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9g\u00e9t teszi els\u0151sorban pr\u00f3b\u00e1ra, s a szerkeszt\u0151i tendenci\u00e1k is ezt szolg\u00e1lj\u00e1k. Ez a nyitotts\u00e1g mag\u00e1ba foglalja azt a folyamatos kalandv\u00e1gyat, mely e foly\u00f3irat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t kezdett\u0151l jellemzi.<\/li>\n
  5. a kisebbs\u00e9gi t\u00e9r nem margin\u00e1lis, nem klausztrof\u00f3b l\u00e9t\u00e1llapot, hanem a p\u00e1rbesz\u00e9dlehet\u0151s\u00e9gek fokozottan koncentr\u00e1lt tere, a leg\u00e9lhet\u0151bb k\u00f6zeg, mely folyamatos ellen\u0151rz\u00e9snek teszi ki \u00e1ll\u00edt\u00e1sainkat a m\u00e1sik vagy sokadik f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Egy szlov\u00e1kiai magyar geogr\u00e1fiai k\u00f6zegben megsz\u00fclet\u0151 foly\u00f3irat igenis k\u00e9pes olyan t\u00e9m\u00e1kat felvetni \u00f6sszmagyar viszonylatban is, melyek a mainstream jelleget biztos\u00edtani tudj\u00e1k e k\u00f6zegben is. A Kalligram l\u00e9nyeg\u00e9ben a kisebbs\u00e9gi teret v\u00e9gtelenn\u00e9 t\u00e1g\u00edtotta, \u00e9s az irodalom \u00e9s a j\u00e1t\u00e9k szabads\u00e1g\u00e1t k\u00edn\u00e1lta fel.<\/li>\n
  6. a foly\u00f3irat fokozatosan felkarolja a hazai \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi fiatal tehets\u00e9geket, s \u00edgy gyakorlatilag azonnal b\u00e1rmely k\u00f6z\u00f6lt sz\u00f6veg fesz\u00fclt eszt\u00e9tikai t\u00e9rbe robban bele, ahol m\u0171v\u00e9szi elv\u00e1r\u00e1sok sokas\u00e1g\u00e1val szembes\u00fcl.<\/li>\n<\/ol>\n

    \n

    \n

    A fenti k\u00e9t, m\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u0151 hazai irodalmi lap mellett eml\u00edt\u00e9st kell tenni a Sz\u0151r\u00f6s K\u0151r\u0151l is, mely 1996 okt\u00f3ber\u00e9ben alakul, s els\u0151, a budapesti Tiszavir\u00e1g k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mak\u00e9nt megjelent sz\u00e1ma ut\u00e1n az AB-ART Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ba jutott.\u00a0 Az egyetemista k\u00f6zegben, f\u00fczetnyi terjedelemben megjelen\u0151 di\u00e1klap (melynek mintak\u00e9pei a Tiszavir\u00e1g \u00e9s a S\u00e1rk\u00e1nyf\u0171 voltak) fokozatosan v\u00e1lt irodalmi lapp\u00e1. A foly\u00f3irat els\u0151sorban az Angyalzsugor c\u00edm\u0171 antol\u00f3gia k\u00f6r\u00e9 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u0151, illetve a Start-f\u00fczetekben\u00a0 publik\u00e1l\u00f3 fiataloknak adott teret, \u00e1m a sz\u00e9pirodalmi k\u00f6zl\u00e9sek eklektikus sz\u00ednvonala a foly\u00f3iratot mindv\u00e9gig megakad\u00e1lyozta abban, hogy jelent\u0151s f\u00f3rumm\u00e1 v\u00e1lhasson. A foly\u00f3irat legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9keit a Kocur L\u00e1szl\u00f3 szerkesztette Gondolatnyi csend c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny- \u00e9s kritikai rovat, illetve a H. Nagy P\u00e9ter nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett korszak a popul\u00e1ris regiszterre, \u00e9s az intermedi\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dokra nyitott sz\u00f6vegei k\u00e9pviselik. H. Nagy P\u00e9ter a foly\u00f3irat legjobb hagyom\u00e1nyait a 2009-t\u0151l l\u00e9tez\u0151, eg\u00e9szen \u00faj Opus c\u00edm\u0171 k\u00e9thavi lapban kamatoztatta, mely alc\u00edme szerint (kiss\u00e9 megmosolyogtat\u00f3an retorikusan, hiszen eleve a Szlov\u00e1kiai Magyar \u00cdr\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga adja ki) a \u201eszlov\u00e1kiai magyar \u00edr\u00f3k foly\u00f3irata\u201d, mik\u00f6zben ez a megjel\u00f6l\u00e9s gyakorlatilag semmit nem jelent, l\u00e9v\u00e9n, hogy esz\u00e9ben sincs vissza\u00e1ll\u00edtani az Irodalmi Szemle r\u00e9gi korszakaiban d\u00edv\u00f3 homogenit\u00e1st (Az Irodalmi Szemle is egykor a SZM\u00cdT, illetve el\u0151dje kiadv\u00e1nyak\u00e9nt jegyezte mag\u00e1t mindaddig, m\u00edg a Mad\u00e1ch K\u00f6nyv- \u00e9s Lapkiad\u00f3t nem privatiz\u00e1lt\u00e1k), egy\u00e1ltal\u00e1n nem is tags\u00e1gi foly\u00f3irat, \u00e9s egyel\u0151re nem is igyekszik a tags\u00e1gi publik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9sztet\u00e9seket kiel\u00e9g\u00edteni. A lap legut\u00f3bbi sz\u00e1m\u00e1ban is mind\u00f6ssze \u00f6t \u00fan. szlov\u00e1kiai magyar szerz\u0151 szerepelt, \u00e9s a foly\u00f3irat a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g terek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, a Sz\u0151r\u00f6s K\u0151re jellemz\u0151 eklektikus jelleggel nemzed\u00e9ki korl\u00e1toz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

    \n

    Sz\u00f3lni kell tov\u00e1bb\u00e1 a szlov\u00e1kiai magyar t\u00e9rf\u00e9len megjelen\u0151 magyar foly\u00f3iratok Kalligram mellett tal\u00e1n a legjelent\u0151sebb v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a Partit\u00fara c\u00edm\u0171 irodalomtudom\u00e1nyi szakfoly\u00f3iratr\u00f3l, mely Benyovszky Kriszti\u00e1n f\u0151szerkeszt\u00e9s\u00e9vel a Sambucus Irodalomtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Nyitrai Konstantin Filoz\u00f3fus Egyetem K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Kara kiad\u00e1s\u00e1ban jelenik meg negyed\u00e9vi rendszeress\u00e9ggel. Ez a magas sz\u00ednvonal\u00fa irodalomtudom\u00e1nyi szemle els\u0151sorban a kort\u00e1rs irodalomelm\u00e9leti mozg\u00e1sokra f\u00f3kusz\u00e1l, de a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ba is t\u00f6rt\u00e9ntek elmozdul\u00e1sok. A szerz\u0151k k\u00f6z\u00f6tt a fiatal magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g sz\u00e1mos jeles k\u00e9pvisel\u0151je megjelenik, \u00e9s a felvetett t\u00e9m\u00e1k elevens\u00e9ge (az irodalom s\u00f6t\u00e9t oldala, a krimi, az elbesz\u00e9l\u0151i hang k\u00e9rd\u00e9sei, az \u00e9nform\u00e1l\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k) \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9ge nagyban j\u00e1rul hozz\u00e1 a hazai magyar irodalomtudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s n\u00edv\u00f3j\u00e1nak emelked\u00e9s\u00e9hez. A Partit\u00fara sz\u00e1mos kulcsfontoss\u00e1g\u00fa elm\u00e9leti sz\u00f6veget k\u00f6z\u00f6lt le el\u0151sz\u00f6r magyarul, t\u00f6bbek k\u00f6zt Paul Ricoeur\u00a0 \u00c9let \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9s c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t vagy Maurice Blanchot Az elbesz\u00e9l\u0151i hang c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9t, sz\u00e1mos jelent\u0151s k\u00e1nonon bel\u00fcli vagy a popul\u00e1ris regiszterben alkot\u00f3 szerz\u0151 m\u0171veivel foglalkozott behat\u00f3an (Pynchon, Tolkien, Farnbauer stb.). A foly\u00f3irat recenzi\u00f3s rovata a leg\u00fajabb irodalomtudom\u00e1nyi szakk\u00f6nyvekr\u0151l tud\u00f3s\u00edt.<\/p>\n

    V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3 sorban sz\u00f3lni kell arr\u00f3l is, hogy egyes magyarorsz\u00e1gi foly\u00f3iratok fokozott figyelmet szentelnek a szlov\u00e1kiai magyar alkot\u00f3knak: ezek k\u00f6z\u00fcl kiemelend\u0151 a b\u00e9k\u00e9scsabai B\u00e1rka, a tatab\u00e1nyai \u00daj Forr\u00e1s vagy a salg\u00f3tarj\u00e1ni Pal\u00f3cf\u00f6ld, melynek f\u0151szerkeszt\u0151je a felvid\u00e9ki Mizser Attila. Itt jegyzem meg ugyanakkor, hogy a mai magyar foly\u00f3irat-kult\u00fara eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve nem k\u00fcl\u00f6n\u00edti el a kisebbs\u00e9gi vagy az \u00fan. t\u00f6bbs\u00e9gi szerz\u0151 entit\u00e1s\u00e1t: a magyar irodalom konkr\u00e9t \u00edr\u00e1sokr\u00f3l, szerz\u0151kr\u0151l, \u00e9letm\u0171vekr\u0151l sz\u00f3l, \u00e9s ebben az egys\u00e9gben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a besz\u00e9dm\u00f3dok differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, mely szabad kapcsol\u00f3d\u00e1si fel\u00fcletet biztos\u00edt egyes iskol\u00e1k, ir\u00e1nyzatok, csoportosul\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s azt hiszem, a j\u00f6v\u0151 is ez: nemsok\u00e1ra tal\u00e1n m\u00e1r nem kisebbs\u00e9gi vagy nemzetis\u00e9gi lapokr\u00f3l fogunk \u00e9rtekezni, hanem j\u00f3 \u00e9s rossz magyar foly\u00f3iratokr\u00f3l, melyek sz\u00e9les t\u00e9rben, kisebb-nagyobb, t\u00f6bb-kevesebb tehets\u00e9ggel, de nem megb\u00e9lyegezve vagy szabads\u00e1gukban korl\u00e1tozva jelennek meg.<\/p>\n

    \n
    \n[1] K\u00f6vesdi J\u00e1nos interj\u00faj\u00e1t Dobos L\u00e1szl\u00f3val az Irodalmi Szemle 1998\/8. (okt\u00f3beri) sz\u00e1ma k\u00f6z\u00f6lte: 789\u2013799.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[2] Uo., 795.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[3] Uo., 796.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[4] Uo., 796.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[5] DUBA Gyula, Rovatind\u00edt\u00f3, Irodalmi\u00a0 Szemle 26 (1983\/6), 516\u2013517.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[6] GRENDEL Lajos, Sz\u00e9kfoglal\u00f3 besz\u00e9d helyett, Irodalmi Szemle 33 (1990\/4), 340.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[7] Uo., 341.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[8] Kalligram, 1 (1992), j\u00fanius, 2.<\/p>\n<\/div>\n
    \n[9] GRENDEL Lajos, K\u00e9t \u00e9v helybenfut\u00e1s, Kalligram, 1 (1992\/1), 3\u20136.<\/p>\n<\/div>\n

    [10] Uo., 6.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    \u25cf SALL L\u00c1SZL\u00d3 SALL L\u00c1SZL\u00d3: A sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar irodalom jelene Elhangzott: Tokaj, 2010. augusztus 12. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 (\u2026) \u00e9des istenem, (\u2026) mi v\u00e1r r\u00e1nk! Egy \u00faj korszak. (Gergely Tam\u00e1s: Torokcsavar, Bookart, 2010) Ha r\u00f6viden kellene \u00f6sszefoglalnom, nyugodtan mondhatn\u00e1m: nincs. Ha t\u00edz…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[105],"tags":[],"class_list":["post-4028","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-archivum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4028"}],"collection":[{"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4028"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4028\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4029,"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4028\/revisions\/4029"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4028"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4028"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tokajiirotabor.hu\/irotabor_archiv\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4028"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}