A Tokaji Írótábort  idén  a Tokaji Írótábor elnöke valamint Rátóti Zoltán színművész, a Színház és Filmművészeti Egyetem rektora és Hoppál Péter kulturális államtitkár nyitja meg.

Mint L. Simon László lapunknak elmondta, huszonhat éve vesz részt a Tokaji Írótábor rendezvényein.  Korábban kuratóriumi tag volt, két éve pedig  az  elnöki tisztet tölti be. Az ötvenéves írótábor szerinte a visszavonuló irodalmi élet bástyáinak egyike. Kiemelte:  az irodalom mellett a tábor programjaiból és a beszélgetésekből soha nem hiányzik az írók közéleti felelősségének témája sem. Mint mondta, a rendszerváltás előtt, más, nagyobb volt az írótábor politikai jelentősége, a későbbiekben azonban a gondolkodói szerep fontossága csökkent, és azóta az irodalom a helyét keresi. Kiemelte, hogy az Írótábor az elhunyt írókra, költőkre emlékezés jelentős fóruma. „Mi ápoljuk az ő emléküket, és majd a mi emlékünket is ápolják, akik utánunk jönnek.” De a legfontosabb szerinte, hogy az egyre inkább a virtuális térben zajló irodalom képviselői ilyenkor személyesen találkoznak, ráérnek, hogy egy pohár bor mellett elbeszélgessenek, irodalomról és a közös ügyeinkről.

Az ünnepi megnyitó után a Paulay Ede Színház Kis Domonkos Márk rendezésében bemutatja Sütő András Káin és Ábel című művét.

A másnapi plenáris ülésen Alexa Károly (Irodalom)történet jelen idő címmel és Márkus Béla Cseres Tibor kiadatlan naplója alapján tart előadást a nyolcvanas évek irodalmi vitáiról, Mezey Katalin, költő, író „A szabad újrakezdés illúziója” címmel beszél a kilencvenes évek elejének magyar társadalmáról és irodalmi életéről.

A második plenáris ülésen a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán Soltész Márton irodalomtörténész a Tokaji Írótábor történetéről, Bertha Zoltán irodalomtörténész „Harangzúgásos” magyar irodalomról beszél, míg Kelemen Erzsébet író, irodalomtörténész az irodalomnak a magyar nemzeti identitás formálásában és erősítésében nyújtott szerepéről tart előadást. Az ötvenedik születésnapját ünneplő írótáborban mutatják be az 1986-os Tokaji Írótábor eddig kiadatlan évkönyvét Soltész Márton szerkesztésében. Bemutatkozik a Magyar Kultúra című új folyóirat, és felolvasást tartanak a korábbi évek Tokaji Írótábor-díjasai.

Esti koncerteken a város főterén fellép a Vintage Dolls, a Sárik Péter Trió, kortárs költők megzenésített verseivel az Eleven Költők Társasága, valamint Pély Barna.

Az írótábor zárónapján Egy irodalmi nemzedék a rendszerváltozás forgatagában címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek Kukorelly Endre, Petőcz András, Turczi István és Zalán Tibor részvételével.

Az esemény zárónapján Horváth Júlia Borbála író, antropológus, Borvendég Zsuzsanna történész és Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásain szó lesz egyebek mellett a magyar kultúrában máig élő szocializmusról, a kádári rendszer lebontásáról, valamint a kultúra, tudomány és politika jövőképéről. Ugyancsak az utolsó napon a jubileum alkalmából ünnepélyes keretek között átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a Száz éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére, aki haláláig tudósított  a Tokaji Írótáborok rendezvényeiről. Oláh János költő-szerkesztőre és Hubay Miklós íróra pedig faültetéssel emlékeznek.

Az ötnapos irodalmi találkozó ünnepélyes díjkiosztóval zárul.