Ötven éve, 1972-ben rendezték meg először a Tokaji Írótábort, a Kárpát-medencei írók egyik legnagyobb irodalmi találkozóját. 2022. augusztus 22–25. között ezúttal is szó lesz közéletről és irodalomról is. A jubileumi találkozót Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitja meg, közreműködik L. Simon László, az Írótábor elnöke és Rátóti Zoltán színművész, az Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora.

 

A Tokaji Írótábor több évtizede a magyar irodalmi és közélet egyik legfontosabb rendezvénye. „A Tokaji Írótábor 1972 óta Tokajban megrendezett nyári írótalálkozó. Később mint a magyar írók civil társadalmi fóruma működik legális keretek között – olvasható az Irodalmi Lexikonban. – 1989 előtt a kritikus értelmiségi gondolkodás egyik fontos, a regionális kereteken is túlmutató »intézménye« volt. Tanácskozásain az irodalom, a közélet és a politika legfontosabb kérdéseit vitatták meg. Ellenzékisége miatt 1987-ben elmaradt a rendezvény. Az írótábor 1990-től egyesületként működik.”

Rendszeren belüli bírálat

A Tokaji Írótábor keletkezése a felelős irodalmi gondolkodás és a társadalom kölcsönhatásának sok évtizedes hiányával, majd ellentétes érvényesülésével magyarázható – olvasható a Tokaji Írótábor Egyesület honlapján. 1972-ben, a megye irodalmi folyóiratának (Napjaink) 10. évében rendezték meg az első írótábort, a Hazafias Népfront szervezésében, a Megyei Tanács anyagi támogatásával.

Kezdetben csak az itt élő és a megyéből elszármazott írókat hívták meg: ebben az időszakban a vita nem a gondolatszabadság jegyében zajlott, emiatt az írók számára szűk mozgástér maradt. „A tanácskozások tárgyát a hatalmi célok alapozták meg, de a vita eszmei határait szabadon alakíthatták. Évről évre, fokozatosan tudta a tokaji vita megingatni a politikai célképzeteket, kikezdve azok hitelességét” – írja az egyesület.

Az írótábor a kezdeti bizonytalanság után fokozatosan rátalált saját szerepére, és gyökeret eresztett. „A bírálat és a megoldási kísérletek mássága belül maradt a létező rendszeren, de az ütközés mindig kísértett.” Összecsapások zajlottak le az aprófalvak elnéptelenedéséről, a családpolitikáról, a munkásság és az ifjúság életkörülményeiről, lehetőségeiről. A megyejárás során szerzett közvetlen tapasztalatokkal a helyi társadalom, például a községi, városi közművelődés vizsgálatától jutottak el az írók a tágasabb összefüggésekig.

Szellemi közösség

A Tokaji Írótábor 1981 után szellemi közösséggé alakult, majd a kicsikart nyilvánosság segítségével ellenzéki stratégiai műhellyé formálódott. „1981 és 1989 között főleg az új nemzettudat és a nemzeti felelősség egyik szellemi központjának rangjára emelkedett, és számottevő szerepet töltött be a rendszerváltás előkészítésében. Ez a magyarázata, hogy 1987-ben kényszerszünetet kellett tartania” – írja az egyesület. 2021-ben a Hungarikum Bizottság kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Tokaji Írótábort.

A hazai írótársadalom rendszerváltás utáni megosztottsága természetesen nem hagyta érintetlenül a Tokaji Írótábor sem, egy ízben még tettlegességre is sor került. Kukorelly Endre idén is elmegy a találkozóra, kerekasztal-beszélgetésen vesz majd részt Petőcz Andrással, Turczi Istvánnal és Zalán Tiborral. A táborban bemutatkozik a Magyar Kultúra című magazin is.

A jubileumi találkozót 2022. augusztus 22-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitja meg, közreműködik L. Simon László író, az írótábor elnöke és Rátóti Zoltán színművész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora. Az esti koncerteken föllép mások mellett a Sárik Péter Trió és a Pély Barna Band.

(Borítókép: Hoppál Péter. Fotó: Szabó Réka / Index)